Egy cégtulajdonos életében lehet, hogy előbb-utóbb felmerül a kérdés: hogyan tudok kilépni a cégemből? Természetesen a kérdés nem csak jogilag érdekes. Fontos az adott gazdasági körülmények vizsgálata is. Egy Kft. tagja hogyan tud kilépni a cégéből? Eladható az üzletrész?
Az üzletrész
Nagyon fontos tisztában lennünk azzal, hogy a Kft. minden tagja úgynevezett üzletrésszel rendelkezik.
Az üzletrész forgalomképes, vagyis adni-venni lehet, vagy akár más módon is gazdát cserélhet. A Kft. tagja azonban csak úgy tud a cégből kilépni, ha az üzletrésze valaki másé lesz.
Tehát nem lehet csak egyszerűen felmondani a tagságot. Ez egy lényeges különbség a Bt.-vel szemben. A betéti társaságnál lehetőség van arra, hogy egy tag felmondjon, természetesen meghatározott szabályok betartásával.
Az üzletrész tehát adásvétel tárgya lehet. Az átruházás leggyakoribb esete az üzletrész adásvételi szerződéssel való eladása.
Kinek adható el az üzletrész?
Fő szabály szerint a vevő lehet a társaság másik tagja, maga a társaság vagy egy kívülálló személy is.
Mielőtt azonban sort kerítenénk az eladásra, ismernünk kell a cég társasági szerződését. Hiszen arra is van lehetőség, hogy abban a tagok korlátozzák az üzletrészek átszállását, megszabják annak feltételeit.
A törvény is tartalmaz rendelkezéseket az üzletrész átruházásával kapcsolatban. Különbséget tesz aszerint, hogy a vevő már a társaság tagja, vagy egy kívülálló személy.
A fő szabály, hogy az üzletrész szabadon, megkötések nélkül átruházható a társaság egy másik tagjára. Még arra is lehetőség van, hogy több tag esetén, valamelyik tagot előnyben részesítsék a többiek azzal, hogy a társasági szerződésben részére elővásárlási jogot biztosítanak.
Ha egy meglévő tag veszi meg egy tulajdonostársa üzletrészét, akkor nem két üzletrésszel fog majd rendelkezni, hanem korábbi üzletrésze növekszik az átvett üzletrész mértékével. Vagyis minden tag csak egy üzletrésszel rendelkezhet egy Kft-ben.
Mi a helyzet akkor, ha egy kívülálló személy venné meg az eladó üzletrészt?
Ezt a törvény eltérő, szigorúbb szabályokhoz köti, ezzel is elősegítve, hogy a tagok megakadályozhassák olyan személyek belépését a cégbe, akivel nem szeretnének közös üzleti tevékenységet folytatni. Melyek ezek a szabályok?
Fontos, hogy üzletrészt kívülálló személyre csak olyan esetben lehet átruházni, ha az átruházó tag törzsbetétjét teljes egészében befizette.
A törvény ilyen esetben elővásárlási jogot biztosít, mégpedig a következő sorrendben:
- a tagot,
- a társaságot vagy
- a taggyűlés által kijelölt személyt illeti meg elővásárlási jog, de csak akkor, ha adásvétellel történik az üzletrész átruházása.
Fontos, hogy az elővásárlásra jogosult ezt a jogát nem adhatja át másnak, illetve ezzel nem akadályozhatja meg az adásvételt korlátlan ideig.
Ha ugyanis az átruházási szándék bejelentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem akar élni. A társaság vagy a taggyűlés által kijelölt személy esetén ez a határidő a bejelentéstől számított 30 nap.
Az üzletrészt átruházni azonban nem csak adásvétellel lehet, hanem például ajándékozással is. Ilyenkor elővásárlási jog sem létezik, tehát elméletileg így kikerülhető ez a korlát. A tagok azonban már a cég alapításkor vagy később is gondolhatnak erre, és biztosíthatják, hogy nem kívánt személy ne lehessen tag a társaságban. Ezt úgy tehetik meg, ha a társasági szerződésben az adásvételi szerződésen kívüli átruházást korlátozzák, feltételhez kötik, vagy teljesen kizárják, megtiltják.
Dr. Kocsis Ildikó