Hamarosan elkezdődik a nyári szabadságolások időszaka. A jó idő beköszöntével ki ne vágyna egy kis pihenésre. A júliustól hatályos új Munka Törvénykönyve szerint viszont némileg változik a szabadságolásra vonatkozó szabály. De mégis hogyan mehetünk szabadságra július 1-től?
A 2012. július 1-től hatályos új Munka Törvénykönyve a szabadások területén is hoz némi változást. Így ha munkáltatók vagyunk érdemes figyelni arra, hogy hogyan adhatjuk ki a szabadságokat munkatársainknak, ha pedig munkavállalók vagyunk érdemes tisztában lenni azzal, hogy hogyan mehetünk el jól megérdemelt pihenésünkre.
Mégis mennyi most a „jól megérdemelt pihenés”?
Júliustól továbbra is megmarad az alapszabadság, illetve a pótszabadság rendszere, bár kissé átalakul. Az alapszabadság mértéke 20 nap, ez pótszabadságokkal növekszik a munkavállaló életkorával összefüggésben. A gyermekek után is jár pótszabadság, egy gyermek után 2 nap, két gyermek után 4 nap, kettőnél több gyermek után összesen 7 nap.
Hogyan adhatunk ki szabadságot?
A szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak tartama legalább összefüggő 14 napot elérjen.
A munkáltatók a szabadságot a munkavállalók előzetes meghallgatása után adhatják ki. Évente 7 nap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, de ez alól kivétel a munkaviszony első három hónapja. A munkavállalónak a szabadságra vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal jeleznie kell a munkáltató felé.
Mikor kell kiadni a szabadságot?
A szabadságokat alapvetően az esedékesség évében kell kiadni. Amennyiben a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, úgy lehetősége van a munkáltatónak, hogy a munkavállaló részére a következő év március 31-ig adja ki a szabadságokat.
Előfordulhat az is, hogy a munkáltató és a munkavállaló abban állapodik meg, hogy a szabadság egyharmad részét a következő év végéig veheti igénybe a munkavállaló.
Megszakíthatja-e a munkáltató a munkavállaló szabadságát?
A munkáltató az előre egyeztetett szabadság kiadásának időpontját módosíthatja, illetve a munkavállaló szabadságát megszakíthatja, de ezt csak abban az esetben teheti meg, ha fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok merül fel a tevékenysége során. A munkavállalónak ezzel összefüggésben keletkező kárát és költségeit a munkáltató köteles a munkavállaló részére megtéríteni.
Dr. Kocsis Ildikó
