Egy vállalkozás életében számos olyan helyzet fordulhat elő, amikor már csak jogi úton tudja érvényesíteni jogait, vagyis úgy dönt, hogy pert indít valaki ellen. Persze az is előfordulhat, hogy valaki más éppen őt perli be. Egy törvényjavaslat szerint azonban a jövőben változhatnak a perek, köztük a gazdasági perek szabályai. Mégis hogyan?
Milyen úton érvényesülhetnek a jogok egy per során?
Ha valaki olyan helyzetbe kerül, hogy pert kell indítania, akkor ezt az illetékes bíróságokon megteheti. Itt minden körülmény figyelembe vételével igyekeznek az adott ügyet eldönteni. Az illetékes bíróságok által első ízben tárgyalt pereket és hozott ítéleteket elsőfokú ítéleteknek nevezzük. Amennyiben az egyik fél nem ért egyet a bíróság döntésével, úgy lehetséges, hogy fellebbezzen az ítélet ellen és kérelmét egy másodfokú bíróságnak adja be, aki újra megvizsgálja az ügy körülményeit. A másodfokon eljáró bírói fórum ellentétes döntést is hozhat az adott ügyben.
Még a másodfokú döntés után is van lehetőség az ítélet el nem fogadására oly módon, hogy a régi nevén Legfelsőbb Bírósághoz, mai nevén Kúriához fordulunk. Az itt kimondott döntés azonban már végleges.
Egy új törvénytervezet azt szabályozná, hogy mégis milyen esetekben fordulhatunk a Kúriához felsőfokú vizsgálatért.
Mit tehetünk a jövőben, ha nem fogadjuk el az esetleges adótartozásról kiküldött határozatot?
A törvényjavaslat szerint egymillió forintnál kisebb adótartozást vagy esetleg bírságot tartalmazó határozat ellen a jövőben nem lehet majd a Kúriától felülvizsgálatot kérni.
Milyen más esetekben nem kérhetnénk felülvizsgálatot?
A tervezet szerint a felülvizsgálat egy rendkívüli jogorvoslati lehetőség lenne, mely csak nagyobb ügyeknél lenne alkalmazható. Ezért a különböző ügyeknél értékhatárok alapján döntenék el, mikor lehet felülvizsgálatot kérni.
Vagyonjogi ügyekben jelenleg 1 millió forint feletti követelés esetén lehet felülvizsgálatot kérni. Ezt az értékhatárt tervezik megemelni 3 millió forintra.
Kisajátítási ügyekben az értékhatár 1 millió forint lenne.
Azoknál az ügyeknél sem fordulhatnánk a Kúriához ahol a másodfokú bíróság az ítéletében ugyanazokra a jogszabályokra utalt, mint amire az elsőfokú bíróság is hivatkozott.
Mi történne a munkaügyi perekkel?
A jövőben a munkaviszonnyal kapcsolatos perekben akkor lehetne felülvizsgálatot kérni, ha a vitatott érték kiteszi a legkisebb minimálbér legalább ötszörösét. Arra az esetre azonban, ahol a munkavállaló a felmondás jogszerűségét vitatja, ez a tiltás nem vonatkozna.
Figyelem! A fenti változások jelenleg még nem alkalmazhatóak, ezek tervezetként kerültek nyilvánosságra.
Dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Dr. Kocsis Ildikó
