Ingatlanok esetén viszonylag gyakori, hogy az egyik ingatlant telki szolgalom terheli, amelyet a másik ingatlan mindenkori tulajdonosa, birtokosa gyakorolhat. Ez a szolgalom többféle módon is létrejöhet, például jogszabály alapján vagy szerződéses úton. Előfordulhat olyan eset is, hogy a szolgalmi jog elbirtoklással létesül. Hogyan szerezhető meg elbirtoklással a telki szolgalom?
Mi a telki szolgalom?
A telki szolgalom arra jogosítja fel az egyik ingatlan mindenkori birtokosát, hogy egy másik ingatlant bizonyos célra meghatározott mértékben használjon.
Ebben az esetben mindig legalább két érintett ingatlanról beszélhetünk. Az egyik ingatlan az úgynevezett uralkodó telek, amely birtokosának javára szolgál a telki szolgalom. A szolgalommal terhelt ingatlant pedig szolgáló teleknek szokták nevezni. Előfordulhat, hogy egy uralkodó telek javára több szolgáló telket is terhel azonos vagy különböző szolgalom. Természetesen fordítva is lehetséges. Egy szolgáló telket több uralkodó telek irányába is terhelheti a szolgalom.
A telki szolgalom alapján az uralkodó telek birtokosa jogosult meghatározott, számára előnyös célra használni a szolgáló telket. A leggyakrabban előforduló, sokak számára ismert szolgalom az útszolgalom. Ez alapján az uralkodó telek birtokosa a szolgáló telken átjárhat, a szolgalom terjedelmétől függően gyalogosan vagy járművel. Szintén viszonylag gyakori a vízelvezetéssel, vízellátással kapcsolatos szolgalom, de létezhet más hasonló célra is, például épület megtámasztására, vezetékek elhelyezésére.
A telki szolgalom az ingatlan meghatározott terjedelemben való használatára jogosít, azaz korlátlanul nem gyakorolható. Úgy kell gyakorolni, hogy az ne vezessen a szolgáló telek használója vagy mások jogainak szükségtelen sérelméhez.
Telki szolgalom elbirtoklással
Telki szolgalom többféle úton is létrejöhet. Ilyen szolgalmat alapíthatnak az érintett ingatlanok tulajdonosai szerződés útján, de egyes esetekben jogszabály vagy a bíróság ítélete hozza létre.
A telki szolgalom megszerzése elbirtoklással is történhet. Amikor elbirtoklásról beszélünk, akkor rendszerint valamely ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogának megszerzésére gondolunk. Azonban a törvény lehetővé teszi a telki szolgalom elbirtoklását is.
Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan – azaz a szolgáló telek – használata ellen annak birtokosa 15 éven át nem tiltakozik. Ez tehát azt jelenti, hogy legalább 15 éven keresztül kell szolgalomszerűen használni a másik ingatlant. A szolgalom keletkezése szempontjából fontos, hogy milyen jellegű szolgalomnak felel meg a használat. Ugyanis ehhez fog igazodni, hogy milyen tartalmú telki szolgalom jön létre az elbirtoklási idő elteltével. Az elbirtoklási idő elteltével az uralkodó telek tulajdonosa igényt tarthat a szolgalom ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére.
A tulajdonjog elbirtoklásához képest jelentős különbség, hogy a szolgalom elbirtoklásának nem feltétele, hogy az érintett személy a szolgáló telket sajátjaként használja, birtokolja.
Szintén fontos, hogy a szolgalom esetén az elbirtoklási időt nem szakítja meg az, ha a szolgáló telek tulajdonosa az ingatlannal való rendelkezési jogát gyakorolja, például eladja a telket. Az elbirtoklás ideje akkor szakad meg, ha a használat ellen a telek birtokosa tiltakozik, vagy maga a használó hagy fel a szolgalomszerű használattal az elbirtoklási idő letelte előtt.
Nem szerezhető meg a szolgalom elbirtoklás útján, ha a használó valamely más jogalapon használja a másik telket. Ilyen lehet például a bérleti jog alapján történő használat. Szintén nem vezet elbirtokláshoz, ha a használattal érintett ingatlan tulajdonosa/birtokosa szívességi használatot biztosított az érintettnek. Ez akkor is így van, ha a szívességi használatra határidő nélkül, visszavonásig jogosult a használó.
A szolgalom megszűnése
Az elbirtoklással megszerzett telki szolgalom ugyanolyan feltételekkel szüntethető meg vagy korlátozható, mint a más úton létrejött szolgalom.
A telki szolgalmat a bíróság megszüntetheti, korlátozhatja vagy gyakorlását felfüggesztheti. Erre elsődlegesen olyan esetben szokott sor kerülni, ha a szolgalom létrejöttekor fennálló körülmények megváltoztak, ezért az uralkodó telek használatához a szolgalom már nem szükséges. Felfüggesztés esetén időlegesen áll elő olyan helyzet, hogy a szolgalom nem gyakorolható, vagy átmenetileg nem szükséges az ingatlan rendeltetésszerű használatához.
Természetesen arra is van lehetőség, hogy az uralkodó telek tulajdonosa mondjon le a szolgalmi jogról. Ezt a szolgáló telek tulajdonosához intézett írásbeli nyilatkozattal teheti meg.
A szolgalom elbirtoklással való létrejöttének ellentettje a szolgalomtól való mentesség elbirtoklása, amelyre szintén van lehetőség. A szolgalom ugyanis megszűnik, ha a jogosult – bár ez módjában állt – 15 éven át nem gyakorolta szolgalmi jogát vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák. Nem vezet viszont szolgalommentességhez, ha a szolgalom olyan külső okok miatt nem volt gyakorolható, amelyre a szolgalom jogosultjának nem volt kihatása.
Dr. Szabó Gergely