Nem ritka, hogy két szerződésben álló vagy szerződéses kapcsolatban nem lévő félnek egymással szemben kölcsönös követelései állnak fenn. Ebben az esetben meghatározott feltételek mellett lehetőség van arra, hogy a kölcsönös követeléseiket egymással szemben beszámítsák. Hogyan történhet a követelések beszámítása? Mely követeléseket lehet egymással szemben beszámítani?
Mit értünk beszámítás alatt?
Beszámításról akkor lehet szó, ha valakinek tartozása áll fenn egy olyan másik féllel szemben, akivel szemben egyben követelése is van.
Például „A” cégnek számlatartozása áll fenn a „B” hitelező céggel szemben, és egyben az „A” cégnek van egy számlakövetelése is a „B” céggel szemben. Ebben az esetben a másik irányában fennálló tartozást úgy is lehet teljesíteni, hogy e tartozásba a saját követelést beszámítják.
A beszámítás következménye, hogy a beszámított követelés a tartozást a beszámítás erejéig kioltja, azaz megszünteti.
Ha tehát a két követelés azonos mértékű volt, akkor mindkettő megszűnik. Ha eltérő volt a követelések összege, akkor a magasabb összegű követelésből a beszámítás után fennmaradó rész továbbra is fennáll.
A beszámítás nem automatikusan történik. A beszámítást a másik félhez intézett nyilatkozattal lehet megtenni, de ahhoz a másik fél általi elfogadás vagy beleegyezés nem szükséges. A beszámítási nyilatkozatot szükség esetén bíróság előtti perben is meg lehet tenni.
Mikor lehetséges a követelések beszámítása?
- Beszámításra leggyakrabban kölcsönösen fennálló pénzkövetelések esetén szokott sor kerülni. Azonban nem pénzösszegre szóló követeléseket (pl. ingó dolog szolgáltatására) is lehetséges egymással szemben beszámítani. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha e követelések egyneműek. Nem lehet szó egyneműségről, ha például az egyik fél pénzzel, a másik fél pedig valamely dolog átadásával tartozik.
- A beszámítás másik alapvető feltétele, hogy lejárt követelések esetén van lehetőség beszámításra. Ez azt jelenti, hogy egy olyan számlatartozásba, amelynek a fizetési határideje már lejárt, nem lehet beszámítani a másik féllel szembeni olyan számlakövetelést, amelynek a határideje még nem járt le.
A beszámítás korlátai
Az elévült követelések beszámításának feltétele, hogy a beszámítani kívánt követelés elévülése a tartozás esedékessé válásának időpontjában még nem következett be.
Például valaki a szeptember 1-jén elévült pénzkövetelését beszámíthatja a másik féllel szemben fennálló olyan tartozásába, amely augusztus 31-én vált esedékessé. Viszont szeptember 2-án esedékessé vált tartozásába ugyanezt az elévült követelést már nem számíthatja be.
Végrehajtható okirattal vagy egyezséggel meghatározott, továbbá közokiratba foglalt pénzkövetelésbe csak ugyanilyen pénztartozást lehet beszámítani.
Végrehajtható okirat például a jogerős bírósági ítélet alapján kiállított végrehajtási lap. Így ha valakinek végrehajtási lappal végrehajtani rendelt tartozása van, ebbe a tartozásába a másik féllel szemben fennálló egyszerű számlakövetelését nem tudja beszámítani, csak olyan követelését, amely szintén végrehajtható okiraton alapul.
Mikor nem lehetséges a követelések beszámítása?
Bizonyos esetekben a beszámítás joga kizárt.
- Nincs lehetőség beszámításra tartásdíj- és járadékköveteléssel szemben, a túlfizetés esetét kivéve, valamint a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben.
- A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés beszámításának sincs helye. Ilyen követelések például a játékból vagy fogadásból eredő követelések (kivéve, ha a játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le) vagy kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelések.
Dr. Szabó Gergely