A kérdés elsőre talán furcsán, sőt mi több bután is hangzik. Hiszen mindenki tudja, hogy a bíróság a perek színtere. De mindegy, hogy melyik? Van erre előírás? Mi alapján választhatunk és egyáltalán kell-e, vagy érdemes-e választanunk a bíróságok közül?
A perek szabályozása
Mint minden más fontos élethelyzetet, a peres eljárások menetét is törvény szabályozza. Mégpedig nem is egy és nem is olyan rövid jogszabályokról van szó. Hírlevelünkben a büntető ügyekkel kapcsolatos szabályokra nem térünk ki. Az úgynevezett polgári peres eljárások – ide tartoznak például a szerződésekkel, követelésekkel, ingatlanokkal kapcsolatos jogviták – néhány fő szabályára szeretnénk felhívni a figyelmet.
A részletszabályokat az úgynevezett Polgári Perrendtartás tartalmazza.
Ezek nem feltétlenül könnyen érthetőek és követhetőek a nem jogász végzettségűek számára. Így mindenképpen szeretnénk olyan fontos szabályra felhívni a figyelmet, ami még a perek indítása előtt, a szerződés megkötésekor fontos.
Hatáskör a perek esetén
A peres eljárásokat értékük alapján osztják szét a különböző szintű bíróságok között. Az országban sok helyen megtalálható városi bíróságok a kisebb, 5 millió forint alatti ügyekben döntenek. A megyei, illetve Budapesten a Fővárosi Bíróság az ennél nagyobb értékkel bíró peres vitákban jár el. Ez a fő szabály.
Bizonyos típusú perek esetében eltérő szabályok vannak megállapítva. Ilyen eltérés például, hogy a szerzői jogokkal kapcsolatos pereket minden esetben megyei szintű bíróság tárgyalhatja.
Összefoglalóan ezt nevezzük hatásköri szabályoknak, vagyis, hogy milyen szintű bíróság jogosult eljárni.
Illetékesség a perek esetén
Természetesen azonos szintű bíróságok közül sok van, így azt is szabályozni kellett, hogy ezek közül melyik ügyben, melyik bíróság járhat, vagy járjon el. Ezek a szabályok az úgynevezett illetékességi szabályok.
És itt jön a képbe adott esetben a mi saját döntésünk. Vagyis azt nem dönthetjük el, hogy melyik bíróságot szeretnénk hatáskörrel felruházni, ha 1 millió forintunk visszaadására perelnénk be az adóst, hiszen ezt a pert nem indíthatjuk meg például a Fővárosi Bíróság vagy valamelyik megyei bíróság előtt. Ilyen hatásköri esetekben a törvényi előírásokat kell betartanunk.
Az illetékesség tekintetében azonban már mi magunk is dönthetünk meghatározott keretek között.
A példánknál maradva, ha 1 milliót követelünk valakitől, akkor fennállhat a lehetőségünk, hogy válasszunk például a Szegedi Városi Bíróság vagy valamelyik budapesti kerületi bíróság között.
Miért és hogyan érdemes bíróságot választani?
Elég, ha csak abba gondolunk bele, hogy egy vita esetén szeretnénk-e mondjuk a lakóhelyünktől vagy a cég székhelyétől akár több száz kilométer távolságra utazni a tárgyalásokra. Már ezért is érdemes lehet előre megválasztani az eljáró bíróságot, hiszen így időt és további költséget takarítunk meg.
Hogyan érdemes kikötni a későbbi bíróságot?
Itt fontos a fenti alapelveket ismernünk, ugyanis egy szerződésben lehetőségünk van kikötni valamelyik bíróság illetékességét. Ekkor tehát a felek már előre eldöntik, hogy ha esetleg vitájuk támadna később, akkor azt melyik bíróság előtt szeretnék eldönteni. Ez egy olyan döntés, mely utóbb nem teszi lehetővé, hogy valamelyik fél ne tartsa azt be.
A szerződésünkben tehát kiköthetjük azt a bíróságot, ahol szükség esetén pert szeretnénk indítani. Ez szinte megkötés nélkül történhet, vagyis lehet ez akár budapesti, akár vidéki bíróság is. Van azonban három kivétel!
2009 nyarától kezdve egy törvény módosítás értelmében kivették az így választható bíróságok közül a Pesti Központi Kerületi Bíróságot, a Fővárosi Bíróságot és a Pest Megyei Bíróságot.
Ha a szerződésünk még is a három fenti bíróság valamelyikét tartalmazná, mint általunk választott kizárólagos illetékességű bíróságot, abban az esetben ez a rendelkezés nem lenne alkalmazható. Vagyis csak ott tudnánk pereskedni, ahol a törvény előírja. Érdemes tehát felülvizsgálnunk korábbi szerződéseinket, és ha kell módosítanunk a kikötött illetékes bíróságot.
Dr. Kocsis Ildikó
