A kötbér egyre többször kerül bele egy-egy szerződésbe. De pontosan tudjuk, hogy mire jó és mire nem? Kinek és miért lehet kedvező, vagy miért jelenthet nagyobb biztonságot? A témával már korábban is foglalkoztunk, azonban fontossága miatt érdemes ismét átnézni.
Melyek a kötbér főbb szabályai?
Ezzel a jogi eszközzel a szerződés teljesítését lehet biztosítani. Azt, hogy megfelelő teljesítést kapjunk, vagy akár azt is, ha a teljesítés elmarad, akkor a kárunk megtérüljön. Ennek megfelelően többféle kötbér létezik, mint például késedelmi, nem teljesítés esetére járó, vagy hibás teljesítéshez is kiköthetjük.
Mikor érvényesíthetjük?
Nagyon fontos, hogy ezt a biztosítékot csak akkor érvényesíthetjük, ha azt előtte írásban kikötöttük, vagyis a szerződésnek tartalmaznia kell, hogy mikor, és mennyi járhat! Emellett természetesen a szerződésszegő felelősségének is megállapíthatónak kell lennie. Vagyis, ha nem neki felróható okból késlekedik, mert például egy sztrájk miatt nem tudta a szállítást időben teljesíteni, akkor nem lehet jogos igényünk a kötbérre.
Ami miatt mégis előnyös lehet
Az egyik legfontosabb dolog, amiért előnyös lehet, ha a teljesítéssel valami probléma van, az a következő. Ekkor nem kell azt is bizonytani, hogy kárunk keletkezett és az pontosan mennyi. A könnyebb érthetőség kedvéért nézzük meg egy példán:
A felek egy új ház építésére kötöttek szerződést és a szerződésben kikötötték, hogy amennyiben nem készül el a ház időben, akkor minden késedelmes nap után 5.000 Ft késedelmi kötbért kell a vállalkozónak fizetnie. A ház átadása 30 napot csúszott, ami alapján a vállalkozó 150.000 forintot kell, hogy fizessen. Ebben az esetben tehát a megrendelőnek nem kell igazolnia, hogy a késés miatt neki 150.000 összegű kára keletkezett, ez az összeg akkor is jár neki, ha egyébként ténylegesen nem okozott neki anyagi veszteséget a csúszás. Természetesen a késés a vállalkozó hibájából kell, hogy bekövetkezzen.
A fenti példánál maradva azonban az is lehet, hogy a csúszás 500.000 Ft kárt okoz a megrendelőnek. Ilyen esetben a 150.000 Ft kötbéren felül érvényesítheti a többi kárt is, azt azonban már igazolnia is kell.
Kötbér kikötés nélkül viszont a teljes 500.000 Ft esetén kellene bizonyítania, hogy az nála ténylegesen felmerült kárként.
Mindegy, hogy milyen fajta kötbért kötünk ki a szerződésben?
Figyelemmel arra, hogy a szabályozás eltérő lehet, így nem mindegy, hogy milyet írunk a szerződésbe. Például, ha nem teljesítés esetére kötünk ki kötbért, akkor figyelembe kell vennünk, hogy ilyen esetben vagy a kötbért követelhetjük, vagy azt, hogy a teljesítés történjen meg. Mindkettő egyszerre nem érvényesíthető. A késedelmi kötbér esetén azonban a teljesítést is kérhetjük és a késés miatt előre kikötött összeg is jár nekünk.
Dr. Kocsis Ildikó
