A nyár a hosszabb szabadság ideje. Ilyenkor nem ritka, hogy valaki akár több hét szabadságot is kivesz. De mi történik, ha időközben mégis nélkülözhetetlen a szabadságon lévő munkavállaló? Ha senki más nem tud egy adott feladatot megoldani helyette? Jogszerűen berendelhető-e a munkavállaló a szabadságról?
Milyen hosszú lehet a szabadság?
A szabadság nagy része tekintetében a munkáltató jogosult dönteni arról, hogy mikor és milyen hosszú időn keresztül lehet a munkahelyétől távol a munkavállaló. Erre is van azonban törvényi előírás.
Évente 7 munkanap szabadságként történő kiadása esetén mindenképpen figyelembe kell venni a munkavállaló arra vonatkozó kérését, hogy azt mikor szeretné igénybe venni. A munkaviszony első három hónapjára azonban ez a szabály nem vonatkozik.
A munkavállalónak is időben kell jeleznie, hogy mikor szeretné kivenni a szabadságát. Ezt a szabadság első napja előtt 15 nappal kell megtennie.
A Munka Törvénykönyve előírja, hogy fő szabály szerint a szabadság kiadásakor figyelni kell arra, hogy minden évben legalább 1 alkalommal 14 egybefüggő napig ne kelljen a munkavállalónak dolgoznia. Ettől a felek megállapodással eltérhetnek.
A törvény szerinti 14 nap azonban nem azt jelenti, hogy 14 nap szabadságot kell egyben megkapnia. A 14 egybefüggő napba bele kell számítani a hétvégéket, esetleges ünnepnapokat, vagy azt a napot is, amikor a munkavállalónak szabadnapja van. Ha tehát a munkavállaló munkavégzése igazodik a szokásoshoz, vagyis hétfőtől péntekig dolgozik, és a szombat, vasárnapja szabad, akkor a 14 egybefüggő nap a következőképpen jöhet ki. A munkavállaló szabadságra megy július 7-től 20-ig. Ekkor 14 nap egybefüggően a rendelkezésére áll, de csupán 10 nap szabadságot fog felhasználni. A többi 4 nap szombat és vasárnap lesz, amikor egyébként sem kellene munkát végeznie.
Visszahívható-e a munkavállaló a szabadságról?
A munka világában is előfordulhatnak váratlan események, melyek azonnali intézkedést igényelnek. Ha a munkavállaló éppen szabadságát tölti, a munkáltató csak törvényben meghatározott esetben szakíthatja meg a szabadságát.
A Munka Törvénykönyve a következőképpen határozza meg, hogy mely esetekben hívható vissza szabadságról a munkavállaló:
- kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy
- a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén.
Azt, hogy milyen események felelhetnek meg a fenti két kategóriának, igen nehéz előre megmondani. Mindig az adott körülményektől függ, hogy egy-egy helyzet valóban kivételesen fontos-e, és így a munkáltató jogszerűen élhet-e a szabadság megszakításának jogával. A váratlan természeti vagy súlyos munkahelyi katasztrófák azonban ebbe a kategóriába eshetnek. Gondoljunk csak a vörös iszap katasztrófára, vagy akár egy árvíz fenyegetettségre.
Szabadság megszakítás: kinek a költsége a szabadságról visszahívás?
Túl azon, hogy az ember nem boldog, ha a nyaralásból hirtelen ismét a munkahelyén találja magát, a szabadság megszakításának nem csak érzelmi, de pénzbeli, anyagi vonzata is van. A Munka Törvénykönyve azonban ezt is rendezi a következő módon.
A munkavállalónak a szabadság megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Ha visszahíváskor a munkavállaló éppen nyaralását tölti – akár belföldön, akár külföldön – a munkahelyére történő utazás és a munka végeztével a nyaralás helyszínére történő visszautazás ideje a szabadságába nem számít bele.
Gondtalan nyaralást kívánok mindenkinek!
Dr. Kocsis Ildikó