Az új Munka Törvénykönyve alapján a szabadságra vonatkozó előírások is megváltoztak. Az idei évben jól meg kell gondolni, hogy mikor megyünk szabadságra, mert ha rossz időpontot választunk, azt a munkabérünk egy része bánhatja. Mégis miért? 

Mégis mennyi most a „jól megérdemelt pihenés”?

Az alapszabadság mértéke 20 nap.

Ez pótszabadságokkal növekszik a munkavállaló életkorával összefüggésben. A gyermekek után is jár pótszabadság, egy gyermek után 2 nap, két gyermek után 4 nap, kettőnél több gyermek után összesen 7 nap.

Hogyan dőlhet el, hogy mikor megyünk szabadságra?

Fő szabály szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak tartama legalább összefüggő 14 napot elérjen.

A munkáltatók a szabadságot a munkavállalók előzetes meghallgatása után adhatják ki. Évente 7 nap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ám ez alól kivétel a munkaviszony első három hónapja. A munkavállalónak a szabadságra vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal jeleznie kell a munkáltató felé.

Mikor kell kiadni a szabadságot?

A szabadságokat fő szabály szerint mindig az adott naptári évben kell kiadni.

Vagyis akkor, amikor az esedékessé válik. Amennyiben a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, úgy lehetősége van a munkáltatónak, hogy a munkavállaló részére a következő év március 31-ig adja ki a szabadságokat.

Előfordulhat az is, hogy a munkáltató és a munkavállaló abban állapodik meg, hogy a szabadság egyharmad részét a következő év végéig veheti igénybe a munkavállaló.

Miért nem mindegy, hogy mikor megyünk szabadságra?

Ha valaki szabadságra megy, akkor a szabadság ideje alatt távolléti díj illeti meg.

A távolléti díj számításának módja azonban megváltozott. Ez azt eredményezheti, hogy ha egy olyan hónapban megy valaki szabadságra, amikor az adott hónapban több a munkanap, akkor a szabadság idejére is több pénzt kaphat annál, mintha ezt akkor teszi meg, amikor az adott hónapban kevesebb a munkanap. Míg például februárban 20 munkanap van, addig júliusban 23. Ezért a pénztárca bánhatja, ha július helyett például februárban megy valaki szabadságra. Ne feledjük azonban, hogy ez nem minden esetben, nem automatikusan igaz minden munkavállalónál. Érdemes tehát előre kalkulálni.


Dr. Kocsis Ildikó

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: