Csupán két napja, hogy Budapesten, az Andrássy úton órákon át tartó tűzben leégett egy társasház teljes tetőszerkezete. A szomorú eseményről a média is hírt adott. (Origo, Hír24, Index) A tűz már eloltva, de az utána maradt pusztítás családokat tesz tönkre. A kérdés az: Ki fizeti a károkat? Mit mond az új Ptk.?
A kártérítés az új Ptk-ban
Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) kimondja, hogy aki jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül azonban a felelősség, és így a kártérítés alól is, ha a magatartása nem volt felróható.
Ez a fő szabály, ha a károkozó és a károsult között nincs valamilyen szerződéses kapcsolat, ami alapján a károkozó kötelezhető lenne az okozott kár megtérítésére.
Mit jelent a jogellenes károkozás?
Kártérítési kötelezettségről csak akkor beszélhetünk, ha az, aki a kárt okozta, jogellenesen járt el, jogszabályba ütköző módon tett valamit, vagy éppen nem tett, miközben kellett volna.
Jogellenesnek minősül minden, ami valamilyen jogszabályi előírással ellentétes. Jogellenes az is, ami valamilyen rendelkezés be nem tartásával, vagy amiatt történik.
Szakértők feladata lesz majd megállapítani, hogy a tüzet pontosan mi okozta. A szakértőknek kell majd arra is választ adni, hogy a tetőn végzett felújítási munkák során betartották-e a kötelező biztonsági, és szakmai előírásokat. Arra is a szakértőktől várják majd a választ, hogy a szabályok megsértése miatt lobbant-e lángra a társasház tetőszerkezete.
A felróhatóság kérdése az új Ptk. alapján
Az új Ptk. is követi azt a korábbi általános szabályt, hogy általában mindenkinek úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Kivétel azonban itt is van. Vannak olyan esetek, amikor maga a törvény határoz meg ennél szigorúbb elvárást.
Egy magatartás, vagy akár valamilyen mulasztás után akkor nem keletkezik a károkozónak kártérítési kötelezettsége, ha ő mindent megtett és úgy tett, ahogy azt abban a helyzetben a szabályok és az ésszerű magatartás diktálta.
Az Andrássy úti tűzesetben tehát kérdésként merül fel, hogy a tetőn dolgozó munkások pontosan hogyan végezték a feladatukat, mit tettek, vagy mit nem tettek meg. A felelősség azonban másokat is terhelhet. Egy építkezés során az sem mindegy, hogy a munkát hogyan szervezték meg, az eszközök megfelelőek voltak-e, minden szükséges eszköz és védőfelszerelés rendelkezésre állt-e és még sorolhatnánk. A kérdés tehát igen összetett is lehet.
Milyen kárt kell megtéríteni?
Az új Ptk. kimondja, hogy a károkozó köteles megtéríteni a károsultnak:
- A vagyonban keletkezett értékcsökkenést. Gondoljunk itt például az elázott, tönkrement vagyontárgyakban, vagy az elázott lakásokban bekövetkezett értékcsökkenésre.
- A vagyoni hátrány kiküszöbölésének szükséges költségeit. Itt minden olyan költség felmerülhet, mely a vagyoni hátrány, kár elhárítása, vagy csökkentése érdekében szükséges. Ilyen tipikusan a felmerülő javítási költség.
- Az elmaradt vagyoni előnyt. Ezt már nehezebb meghatározni, hiszen az élet igen különböző módon nyilvánul meg. Tegyük fel, hogy az egyik elázott lakásban egy olyan festmény volt a falon, melyet éppen aznap este vett volna át a vevője. Az eladás minden részletében megegyeztek már, csupán a festmény átadása volt hátra. A tűzoltás azonban tönkretette a festményt, így az eladásból származó vagyoni előny is elmarad.
Nincs kártérítés bizonyítás nélkül
- A károkozások esetén bizony nem ritka, hogy a kárt okozó nem ismeri el a felelősségét, vagy nem téríti meg az okozott kárt. Ilyen esetben bizony szükség van arra, hogy a károsult perben érvényesítse a kártérítés iránti igényét.
- Bizonyításra azonban nem csak egy perben van szükség. A biztosító felé is igazolni kell a kár bekövetkezését és a kár mértékét is. Fő szabály szerint a károsultnak kell igazolnia, hogy milyen és mekkora kára keletkezett, és azt is, hogy azt ki és mivel okozta.
- A kárt okozó személynek, ha ki akarja magát menteni a kártérítési kötelezettség alól, azt kell bizonyítania, hogy nem volt jogellenes az eljárása. Akkor is mentesül a kártérítés alól, ha igazolni tudja, hogy ő mindent megtett, ami elvárható volt tőle abban a helyzetben. Vagyis itt jön a képbe a fenti szabálynak az a része, mely kimondja, hogy mentesül a felelősség alól az, aki bizonyítja, hogy az adott helyzetben elvárható módon járt el.
A témát ezzel még nem jártuk körül teljes részletességgel. A tűzesettel kapcsolatban igen sok kérdés merülhet még fel a jövőben, melyre szakértők és jogászok adják majd meg a választ.
Dr. Kocsis Ildikó