A lakásbérleti szerződés a bérlő halála esetén rendszerint megszűnik, mivel a bérlő örököse a lakásbérleti jogot nem örökli. Azonban meghatározott feltételek fennállása esetén lehet olyan, lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, aki a bérletet az elhunyttal azonos feltételek mellett folytathatja. Kik lehetnek jogosultak a lakásbérlet folytatására és milyen feltételekkel?
A lakásbérleti jog folytatása tartási szerződés esetén
A lakásbérleti jog folytatásának egyik esete a bérlővel kötött tartási szerződés.
A tartási szerződés leggyakoribb esete, hogy a tartás ellenértékéül a tulajdonában lévő ingatlant adja az eltartott. Azonban előfordulhat az is, hogy az eltartott az őt megillető lakásbérleti jogot adja a tartás ellenértékéül.
Ha eltartott az őt megillető bérleti jog folytatása fejében kötött tartási szerződést, akkor az eltartott halála esetén az eltartó a lakásbérletet folytathatja, meghatározott feltételek fennállása esetén.
A lakásbérlet folytatása ellenében kötött tartási szerződés esetén, az eltartó a bérleti jogot akkor folytathatja, ha három feltétel fennáll.
- Első feltétel, hogy a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult.
- Második, hogy az eltartó a szerződésben vállalt tartási kötelezettségét teljesítette.
- További feltétel, hogy a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább 1 év teljen el.
Ha a bíróság a tartási szerződést időközben életjáradéki szerződéssé átalakította, akkor feltétel, hogy az eltartó az életjáradék fizetési kötelezettségének eleget tegyen.
A lakásbérleti jog folytatására nem az örökös jogosult, hanem meghatározott feltételek mellett az eltartó. Ez a személy persze lehet olyan is, aki egyébként örökösnek minősül. Ám nem az öröklés jogosítja a tartási szerződés folytatására.
A lakásbérlet folytatása fejében kötött tartási szerződés megkötése után a felek a lakásba más személyt – kiskorú gyermekük kivételével – a másik fél írásbeli hozzájárulásával fogadhatnak be.
A bérbeadó írásbeli hozzájárulása alapvető feltétele az említett tartási szerződésnek. Önkormányzati bérlakás esetén a bérbeadó önkormányzat is megtagadhatja a tartási szerződéshez való hozzájárulását. Erre akkor van lehetősége, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes.
Lakásbérlet folytatása önkormányzati bérlakás esetén
Önkormányzati bérlakás esetén nem csak akkor van lehetőség a lakásbérleti jog folytatására, ha a bérlő erre vonatkozó tartási szerződést kötött.
Önkormányzati bérlakás esetén az a személy, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.
A Lakástörvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzati bérlakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét. E személyek jogosultak tehát az önkormányzati lakás bérletére vonatkozó jog folytatására, ha az illetőt a bérlő a lakásba befogadta és halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. Ebben az esetben tehát nem feltétel a tartási szerződés. Ilyenkor sem szükségszerűen a bérlő örököse lesz a lakásbérlet folytatására jogosult. Az örökösi viszony nem is előfeltétel. Például, lehetséges, hogy a bérlő gyermeke az örökös, de a bérlő által befogadott szülő jogosult a bérlet folytatására.
Lakásbérlet folytatása több jogosult esetén
Ha többen is jogosultak a lakásbérleti jog folytatására, a bérleti jogot a következő sorrend szerint folytatják:
- a bérlő házastársa,
- gyermeke,
- befogadott gyermekének a gyermeke,
- szülője.
A sorrendtől eltérő megállapodásra természetesen van lehetőség. Ha pedig egy sorban többen is jogosultak a lakásbérlet folytatására (például, ha a bérlőnek több gyermeke van), akkor ők bérlőtársként folytathatják a bérleti jogot, ha másképp nem állapodtak meg.
Mi a sorrend, ha van eltartóként jogosult személy és befogadottként jogosult személy is? Ebben az esetben a lakásbérleti jogot az eltartó folytathatja, ha másképp nem állapodnak meg.
Ki kell emelni, hogy aki a lakásbérleti jogot folytatja, köteles a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett továbbra is biztosítani azok részére, akik a bérlő halálakor jogszerűen laktak a lakásban.
Dr. Szabó Gergely