A gazdasági életben nem ritkán fordul elő, hogy a felek kölcsönös kötelezettségekkel tartoznak egymás felé. Ekkor kerülhet sor a beszámításra, mellyel egyszerűbbé és gyorsabbá tehető az egymás közötti elszámolás. Mi is pontosan a beszámítás és milyen szabályai vannak?
Mi a beszámítás
Beszámításról akkor beszélhetünk, ha a felek kölcsönösen tartoznak egymásnak. Vagyis nem csupán az egyik szereplő lesz kötelezett, a másik pedig jogosult, hanem mindkettő kötelezett is és jogosult is. Természetesen nem szükséges, hogy a két fennálló követelés ugyanakkora nagyságú legyen. Sőt többször fordul elő az, hogy az egyik kisebb, mint a másik. Ilyen esetben az egyik követelés rendezésével nem szűnik meg mindkét követelés egyidejűleg.
Beszámításkor az egyik kötelezett a tartozásába a vele szemben fennálló követelést beszámíthatja, és így a tartozása, vagy annak egy része – a beszámított követelés erejéig – megszűnik.
Nézzük meg ezt egy példán is!
Józsi tartozik Sándornak 5.000 Ft-tal, de Sándor is tartozik egy másik szerződés alapján Józsinak 2.000 Ft-tal. Ebben az esetben Józsi beszámíthatja a 2.000 Ft-os követelését, így már csak 3.000 Ft-tal tartozik Sándornak. Vagyis Józsi a fennálló követelése beszámításával 3.000 Ft-ra csökkentheti tartozását.
A beszámítás egy olyan nyilatkozat, okirat, amivel a kötelezett (adós) bejelenti a jogosultnak (hitelező, akinek tartozik), hogy a maga kötelezettségét azért nem teljesíti részben vagy egészben, mert a másik félnek a vele szemben fennálló azonos értékű tartozását sem követeli.
Mikor kerülhet sor beszámításra?
A nyilatkozat akár a bíróság előtti peres eljárás során is megtehető.
Lényeges, hogy ha a követelés jogszerű, akkor a beszámításhoz nem kell kérni a jogosult külön hozzájárulását.
Tehát a fenti példánál maradva, Józsi akkor is élhet a beszámítással, ha Sándor ezt nem szeretné, vagy nem egyezik bele. Lényeges viszont, hogy a nyilatkozatot a jogosulthoz eljuttassuk, amit szükség esetén igazolnunk is kell.
Melyek a beszámítás feltételei?
A beszámításnak vannak előfeltételei.
A leglényegesebb, hogy a beszámítandó követelés a jogosulttal szemben álljon fenn, legyen lejárt és egynemű a kötelezett tartozásával.
Mit jelent, hogy a tartozás egynemű?
Pénztartozások esetén ezzel a feltétellel nincs gond. Abban az esetben azonban, ha Józsi búzával tartozna Sándornak, Sándor pedig nyomdagéppel Józsinak, beszámításról nem beszélhetnénk annak ellenére, hogy egymás felé áll fenn követelésük.
Az azonos felek közti követelések megléte alól van kivétel. Ilyen a kezes és az engedményes esete. A kezes és az engedményes az ellene érvényesített követelésbe beszámíthatja mind a saját maga, mind a kötelezett jogosulttal szemben fennálló követelését.
Vannak olyan esetek is, amikor nem élhetünk a beszámítás lehetőségével. Ilyen például a tartási, életjáradéki és baleseti járadékkövetelés, valamint a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követelés is.
Dr. Kocsis Ildikó
