Kit illet a munkavállaló által létrehozott szellemi alkotás?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Egyéb jogterület, Munkajog

Előfordulhat, hogy a munkavégzés során vagy azzal kapcsolatosan olyan alkotás jön létre, amely jogi védelemben részesül. Ezeket a szellemi alkotásokat sok esetben a munkavállalók hozzák létre, és akár komoly anyagi és eszmei értéket is képviselhetnek. Kit illet a munkavállaló által létrehozott szellemi alkotás?

Szerzői mű és találmány

A munkaviszonyban sokféle szellemi alkotás jöhet létre. E szellemi alkotások legtöbbször szerzői műnek vagy találmánynak minősülnek.

A szerzői művek a szerzői jog védelme alá tartoznak. Szerzői műnek az irodalom, a tudomány és a művészetek területén létrehozott alkotások számítanak. A szerzői jog minden olyan művet védelemben részesít, amely e területeken létrehozott egyéni, eredeti jellegű alkotásnak minősül. A védelem nem függ a mű mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőitől, és az alkotás színvonalának megítélésétől sem.

A szerzői művek nagyon sokfélék lehetnek, nem is lehetséges tételesen felsorolni e művek összes típusát. Jellemzően ide tartoznak például az irodalmi, képzőművészeti alkotások, filmalkotások, zeneművek, szoftverek, műszaki létesítmények tervei, iparművészeti alkotások, gyűjteményes művek. A szerzői művet a törvény létrejöttének időpontjától védi.

A találmányok olyan műszaki megoldások, amelyek szabadalmi védelmet élvezhetnek.

Egy találmány akkor kaphat szabadalmi védelmet a technika bármely területén, ha a találmány új, feltalálói tevékenységen alapul, és iparilag alkalmazható. Nem kaphat szabadalmi oltalmat a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer. Nem számít találmánynak az esztétikai alkotás, a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, a szabály vagy eljárás. Nem szabadalmazható önmagában a szoftver és az információk megjelenítése sem. A szerzői joggal szemben lényeges különbség, hogy a szabadalmi oltalmat hatósági eljárás során lehet megszerezni.

Szolgálati és alkalmazotti találmány 

A munkavállaló által létrehozott találmányokat két csoportba sorolhatjuk.

  • Szolgálati találmányról beszélhetünk, ha a dolgozó munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány körébe eső megoldásokat dolgozzon ki.
  • Alkalmazotti találmánynak minősül a találmány, ha annak hasznosítása a munkáltató tevékenységi körébe tartozik, de a találmány kidolgozása nem tartozott a dolgozó munkaviszonyból eredő kötelességei közé.

A feltaláló munkavállaló köteles mind a szolgálati, mind az alkalmazotti találmányt megalkotását követően haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval. Szolgálati találmány esetén a szabadalom a munkáltatót illeti. Az alkalmazotti találmány feletti szabadalom a munkavállalót illeti, ugyanakkor a munkáltatónak joga van a találmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos, és nem adhat más részére hasznosítási jogot. A feltaláló munkavállaló viszont jogosult arra, hogy másnak is engedélyezze a találmány hasznosítását.

A munkáltatónak a találmány ismertetésétől számított 90 napja van arra, hogy nyilatkozzon, igényt tart-e a szolgálati találmányra, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e. Ha ezekre nem tart igényt vagy e határidőben nem nyilatkozik, akkor a szolgálati találmány a munkavállalót illeti meg, az alkalmazotti találmány szabadalma pedig a munkáltató hasznosítási joga nélkül illeti meg a dolgozót.

Munkaviszonyban létrehozott szerzői mű

Abban az esetben, ha a szerzői mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadásával a szerzői vagyoni jogokat a munkáltató szerzi meg. Nincs kizárva, hogy a felek ettől eltérően állapodjanak meg, például abban, hogy a szerzői vagyoni jogok vagy azok egy része a dolgozót illeti meg.

A munkáltatóra átszálló szerzői vagyoni jogok jelentik a mű bármilyen felhasználásához való jogot, és azt a kizárólagos jogot, hogy a mű felhasználására a munkáltató másnak engedélyt adjon. A felhasználás körébe esik a mű minden felhasználási módja, különösen a mű többszörözése, terjesztése, nyilvános előadása, nyilvánossághoz való közvetítése, átdolgozása, kiállítása. A munkáltató jogosult tehát arra is, hogy e vagyoni jogok gyakorlását másnak engedélyezze vagy akár e jogokat másra ruházza. Abban az esetben viszont, ha a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a vagyoni jogokat másra átruházza, a szerző munkavállalót díjazás illeti meg.

Nem szállnak át a munkáltatóra a szerző személyéhez fűződő jogok. E jogok jelentik egyrészt a mű nyilvánosságra hozataláról való döntés jogát, és a szerző nevének feltüntetésére való jogot.

A mű munkáltatónak való átadása egyben a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak is minősül. Ugyanakkor, a dolgozónak joga van ahhoz, hogy a művét visszavonja. Ebben az esetben a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni. A szerző akkor is kérheti, hogy a munkáltató mellőzze nevének feltüntetését, ha a munkáltató a munkaviszonyból eredő jogaival élve változtat a művön, de a változtatással a szerző nem ért egyet.

Szintén a szerzőt illeti a mű egységének védelméhez való jog a mű mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása ellen, valamint a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes bármely megváltoztatás, visszaélés ellen.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

– – – – – – – –

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest

 

Címkék: , , , , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége

  • Címünk: 1094 Budapest, Ferenc körút 39. IV/1.
  • Telefon/Fax: 06-1-266-66-21
  • Mobil: 06-30-692-93-92
  • E-mail: info(kukac)kocsis-iroda.hu
  • Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.