Pár hete megjelent cikkünk után többen érdeklődtek a kötelező cégmódosítás felől. Többekben felmerült ugyanis a kérdés, hogy tényleg kötelező a kötelező cégmódosítás?
Egy nem régi cikkünkben írtunk arról, hogy 2013. február 1-ig minden vállalkozás köteles bizonyos adatokat bejelenteni a Cégbíróság felé. A cégek körében azonban több kérdés is felmerült, hogy pontosan kinek, milyen adatokat és milyen módon kell bejelentenie. Kérdés volt az is, hogy van-e következménye, ha nem tesznek eleget a felhívásnak.
Hogyan lehet az adatokat bejelenteni a cégbíróság felé?
A legegyszerűbb módja természetesen az lenne az adatbejelentésnek, ha egy levélben be tudnánk nyújtani az illetékes szerv felé, hiszen a legtöbb cég esetében csak egy-két személyes adatról van szó. És mivel a kötelező adatbejelentés illeték és költségmentes, gondolhatnánk, hogy ennyivel meg is úsztuk a dolgot.
Sajnos azonban ahhoz, hogy a hiányzó adatokat a Cégbíróság felé benyújtsuk, hivatali útra van szükség. Ez azt jelenti, hogy elektronikus úton, ügyvédi képviselettel lehet a törvényi előírásnak eleget tenni.
Milyen esetekben „kötelező” a cégmódosítás?
Mondhatjuk, hogy szinte minden cég esetén kötelező az adatok újbóli bejelentése, amelyek 2012. március 21-e előtt alakultak meg. természetesen vannak olyan cégek, melyeket már 2012. március 21-t követően módosítottak, és az új kötelező adatbejelentésnek is eleget tettek. Ezt megelőzően viszont nem volt lehetőség arra, hogy a most kötelező adatok mindegyikét bejelentsék a cégnyilvántartásba, hiszen azt a cégnyilvántartás korábban nem is tudta fogadni, kezelni. Ezek az adatok az adott cégben szereplő magánszemélyek, és vezető tisztségviselők adatai, úgymint adóazonosító, illetve a születési adatok.
Emellett kötelezően kell benyújtani a cégek székhely használatát igazoló okiratát, ha korábban még nem került benyújtásra a Cégbíróságra. Ugyanez vonatkozik a telephely és fióktelep használatára is.
Mi történik, ha valaki nem tesz eleget a bejelentésnek?
A cégek vezetői gondolhatnák, hogy nem lehet olyan nagy probléma, ha például a születési idejük nincs bejelentve és költségkímélő okok miatt úgy látják jónak, ha most nem költenek az ügyvédi díjra.
A későbbiekben azonban rosszul járhatnak. Aki ugyanis nem tesz eleget a kötelező adatok bejelentésének akár 900.000 forintig terjedő bírságra is számíthat a jövőben.
Tapasztalatunk azt mutatja, hogy a kötelező adatok bejelentése kapcsán sok esetben kiderül, hogy bizony mást is kell módosítani, ami korábban elmaradt. Érdemes tehát átnézetni a cég iratait és a kötelező adatbejelentéssel egyidejűleg megcsinálni az egyéb szükséges módosítást is. Igaz, ekkor már fizetni kell illetéket, és közzétételi költségtérítést, de ne feledjük, hogy azt egyébként is kellett volna, ha a cég időben eleget tesz az egyéb módosulások bejelentésére vonatkozó kötelezettségének.
Dr. Kocsis Ildikó
