A munkavállalók a munkaviszony fennállása alatt számos információhoz jutnak a munkáltatóval és annak működésével kapcsolatban. A munkaviszony kapcsán megtudott információk jelentős része üzleti titkot is jelenthet. Hogyan kell bánnia a volt dolgozónak a munkaviszony kapcsán tudomására jutott információkkal? Miként terheli a titoktartás a munkavállalókat?
Szigorú szabályok a munkaviszony alatt
A munkaviszony fennállása alatt a dolgozó magatartását több tilalom is korlátozza.
A munkavállaló munkaviszonya fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
Ebből nem csak egyszerűen a munkáltató üzleti titkainak megtartása következik a dolgozó számára. Például a munkáltató engedélye nélkül saját maga nem kezdhet konkurens tevékenységbe és a munkáltató versenytársánál sem létesíthet másik munkaviszonyt vagy hasonló jogviszonyt (pl. megbízás).
A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.
Üzleti titok megőrzése a munkaviszony után
A munkavállaló köteles arra, hogy a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizze. Ez a kötelezettség nem csupán a munkaviszonya alatt terheli. A munkaviszony megszűnését követően is köteles erre, mégpedig korlátlan ideig és ellenszolgáltatás nélkül.
Üzleti titok a munkáltató gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó minden olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása a munkáltató jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Az ilyen tények, adatok, akkor képeznek üzleti titkot, ha nem közismertek vagy az érintett gazdasági tevékenységet folytatók számára nem könnyen hozzáférhetőek. További feltétel, hogy az adat akkor üzleti titok, ha a megőrzés érdekében a munkáltató a szükséges intézkedéseket megtette. Így például közölte a munkavállalókkal, hogy az adatok üzleti titkot képeznek, vagy korlátozta az adatokhoz való hozzáférést.
Üzleti titkot képezhet például, egy cég ügyfélkörének listája, szerződéses állománya. Üzleti titkot sért például az a volt munkavállaló, aki a konkurens céghez megy dolgozni, és ott átadja az előző munkáltató ügyféllistáját, az ügyfelekkel kötött szerződéseinek adatait.
A volt dolgozónak nem csupán az üzleti titkot kell megőriznie. A Munka Törvénykönyve szerint ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.
Ha a munkavállaló a titoktartási kötelezettségét megszegi, és ezzel kárt okoz, akkor a munkáltató követelheti tőle a kár megtérítését.
Versenytilalmi megállapodás
A munkáltatók nem csupán a távozó munkavállaló törvénytiszteletében bízhatnak. Megpróbálhatják az üzleti és egyéb titkaikhoz való érdekeiket más módon is védeni. Ennek gyakori eszköze a munkavállalóval kötött versenytilalmi megállapodás. Ezzel kizárhatják, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnése után versenytársnak számító munkaadónál helyezkedjen el. Ez egyben az üzleti titkok kiszolgáltatásának lehetőségét is csökkenti. Versenytilalmi megállapodás legfeljebb két éves időtartamra köthető, és cserébe a munkavállalónak természetesen arányos ellenszolgáltatásban kell részesülnie.
Dr. Szabó Gergely
