Előfordul, hogy az adott évben kiadandó összes szabadságnak csak egy része kerül ténylegesen kiadásra a munkavállalóknak. Ez esetben mi legyen a kiadatlan szabadság sorsa? Átvihető-e a következő naptári évre? Ha igen, milyen esetekben? Mit tartalmaz erre vonatkozóan a Munka Törvénykönyve?
Kiadják vagy kiveszik?
Munkaügyi ellenőrzéskor egy-egy munkáltató néha arra hivatkozik, hogy a dolgozó az adott évben neki járó szabadságát „nem vette ki”, ezért van még az előző évről felhalmozódott szabadsága. Azonban ez a hivatkozás nem elfogadható.
A szabadságot a Munka Törvénykönyve szerint minden esetben a munkáltató adja ki, és sosem a munkáltató veszi ki. A munkáltató csak a munkavállaló meghallgatására köteles a szabadság kiadását megelőzően.
Tehát alapvetően a munkáltató feladata és felelőssége, hogy a munkavállalónak az adott évben járó szabadság ténylegesen felhasználásra kerüljön.
Igaz, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató évente hét munkanap szabadságot, legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Viszont a szabadságot ekkor is a munkáltató adja ki. Nincs szó arról, hogy a munkavállaló venné ki e napokat. A munkavállalónak ezen szabadság kiadásra vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelentenie a munkáltatónak.
Átvihető-e a kiadatlan szabadság?
Alapvető szabály, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Így a következő évre való átvitelre főszabály szerint nincsen lehetőség.
- Ez alól a szabály alól kivételt képez, ha a munkaviszony a tárgyév október 1. napján vagy ezt követően kezdődött. Ilyen esetben az adott évben kiadandó szabadságot legkésőbb a következő év március 31. napjáig kell kiadni a munkavállalónak.
- Szabályosan kiadottnak kell tekinteni a szabadságot akkor is, ha igénybevétele még az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. Így szabályos például, ha a munkavállalónak a 2014-es évre fennmaradt hat munkanap szabadságát a munkáltató úgy adja ki, hogy 3 munkanapot december 29. és 31. között, további 3-at pedig 2015. január 5-7. között ad ki.
- A munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhatnak arról, hogy az adott évben a munkavállalónak életkor szerint járó, és ki nem adott pótszabadságát a munkáltató a következő év végéig adhatja ki. Fontos, hogy ilyen megállapodást mindig csak az adott naptári évre vonatkozóan lehet kötni, és nem vonatkozhat az alapszabadságra, kizárólag csak az életkor szerint járó pótszabadságra.
- Speciális eset, ha a munkáltató a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem tudja az adott évben kiadni. Ennek oka lehet éldául, hogy a dolgozó hosszú ideig táppénzen, vagy GYES-en van. Ilyenkor a ki nem adott szabadságokat ezen ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni.
Kifizethető-e a beragadt szabadság?
A Munka Törvénykönyve az adott évben ki nem adott szabadság megváltását nem teszi lehetővé.
Tehát nem jogszerű az, ha a munkáltató a beragadt szabadságokat kifizeti a dolgozónak, hiszen e napok a munkavállaló pihenését és regenerálódását hivatottak szolgálni.
A szabadság megváltására kizárólag akkor van lehetőség, ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik. Ez esetben az időarányosan járó, még ki nem adott szabadságot pénzben meg kell váltani.
Dr. Szabó Gergely
