Előfordul, hogy egy vállalkozás a termékeit és a szolgáltatásait sikeresen tudja értékesíteni, viszont az ezért járó pénzösszeget már annál nehezebben tudja behajtani. Ezért minden cégnél szükség van hatékony kintlévőség kezelésre. Ehhez ismerni kell a behajtás jogi eszközeit is. Lehetséges azonban, hogy egy törvénymódosítás miatt nem lehet minden tartozást jogi úton behajtani?
Mi az oka a késedelmes fizetéseknek?
Ezt akár költői kérdésként is feltehetnénk. A gazdaság bizonyos szektoraiban szinte már természetessé vált, hogy az egyik fél késve vagy akár egyáltalán nem fizeti ki számláit. A gazdasági válságként emlegetett jelenség óta előfordul, hogy olyan cégek is fizetési késedelembe esnek, akik azelőtt ezen a téren megbízhatóak voltak. Kérdés azonban, hogy ennek ténylegesen mi az oka, a likviditás tényleges hiánya vagy csak a rossz pénzügyi gazdálkodás?
Mégis mit tehetünk, ha a partner nem fizet időben?
Megfigyelésem, hogy sokszor még olyan esetben sem lépnek a hitelezők, amikor megtehetnék. Jellemző, hogy a vállalkozások ilyen esetekben nem kommunikálnak eleget a pénzzel tartozó céggel és nem próbálják meg kideríteni, hogy mi lehet az igazi oka a nemfizetésnek. Amikor mégis próbálkoznak, akkor ígéreteket kapnak. A jogi lehetőségek nem vagy nem pontos ismerete miatt pedig úgy gondolják, hogy úgysem tehetnek semmit. De valóban így van? Teljesen reménytelen a helyzet?
Vannak e jogi megoldások a kintlévőségek kezelésére?
A válasz igen, jogi eszközöket is segítségül hívhatunk a kintlévőségek csökkentése, behajtása érdekében. Nem mindegy azonban, hogy mit és hogyan teszünk. Célszerű már jóval előbb, akár még a tartozás kialakulása előtt gondolni arra az eshetőségre is, ha a vevő nem fizet. Nem mindegy ugyanis, hogy később milyen hatékonysággal és milyen gyorsan tudjuk a tartozást behajtani. A jogszabályok azonban ezen a téren is változnak, így az ismereteket mindig frissíteni kell.
Valóban igaz, hogy a kisebb összegű tartozásokat ezen túl nem lehet majd behajtani?
Lehetséges, hogy a jövőben kisebb összegű kintlévőségeinket nehezebben fogjuk tudni jogi úton érvényesíteni? Miért merül fel a kérdés, milyen új jogszabályi változás történt?
A változás a felszámolási eljárásoknál van. Ma már csak abban az esetben kérhető az adós felszámolása, ha a követelés összege a kamatok és járulékok nélkül meghaladja a 200.000 forintot.
Korábban ilyen értékhatár nem volt, így a felszámolástól tartó adósok kénytelen-kelletlen kifizették tartozásukat.
No, azért ne keseredjen el, aki a követelését be akarja hajtani, hiszen más eszközök is a rendelkezésére állnak!
Mindenesetre jó, ha tisztában vagyunk a lehetőségeinkkel. Mert annak is van módja, hogy hatékonyan hozzájussunk pénzünkhöz.
Dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Dr. Kocsis Ildikó
