Előfordul, hogy valaki olyan módon okoz érdeksérelmet másnak, hogy nem tesz meg egy olyan jognyilatkozatot, amelyre a másik félnek szüksége lenne. Ilyen esetekben lehet-e bírósághoz fordulni? Lehetséges a jognyilatkozat pótlása a bíróság által?
Mi minősül joggal való visszaélésnek?
A jogosult az őt megillető jogokat szabadon gyakorolhatja olyan módon, hogy megfeleljen a jogosultság rendeltetésének, céljának és a jogszabályok által alkotott kereteknek. A jogok gyakorlása sem lehet tehát korlátlan. A joggyakorlást az adott jogra vonatkozó specifikus jogszabályi előírások és általános magatartási szabályok is keretek közé szorítják.
A jogok gyakorlásának általános korlátját jelenti a joggal való visszaélés tilalma.
Joggal való visszaélés valósul meg, ha az adott jogosultságot annak céljával ellentétesen, nem rendeltetésszerűen gyakorolja a jogosult és ezzel más jogát, törvényes érdekét sérti.
A joggal való visszaélés történhet valamilyen aktív, tevőleges magatartással. Ám megvalósítható passzívan, nem tevéssel is.
A joggal való visszaélés egyik formája, ha a jogosult megtagadja olyan jognyilatkozat megtételét, amelyet jogszabály kíván meg.
Mikor lehetséges a jognyilatkozat pótlása bírósági ítélettel?
Jognyilatkozatnak az olyan nyilatkozatokat tekintjük, amely arra irányul, hogy joghatást váltson ki.
A jognyilatkozatok sokfélék lehetnek. Lehet szó egyoldalú jognyilatkozatokról (pl. hozzájáruló nyilatkozat, felmondás) vagy több személy egybehangzó jognyilatkozatáról (pl. szerződés). A jognyilatkozatok általában létrehoznak, megszüntetnek, módosítanak valamilyen jogviszonyt, jogosultságot vagy kötelezettséget.
Ha a jogosult megtagadja valamely jognyilatkozat megtételét, akkor az elmulasztott jognyilatkozat csak szigorú feltételeknek való megfelelés esetén pótolható bírósági úton.
A Polgári Törvénykönyv szerint, ha a joggal való visszaélés valamely nyilatkozat megtagadásában áll, a jognyilatkozat bírósági ítélettel a következő feltételek fennállása esetén pótolható:
- a nyilatkozat megtételét jogszabály kívánja meg, és
- a nyilatkozat megtagadása nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, és
- az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
Esetek a jognyilatkozat pótlása körében
A jognyilatkozat pótlásának szigorú feltételei vannak, hiszen a nyilatkozat pótlásával jelentős beavatkozás történik a jogosult döntéshozatalába. Ezért a bíróság a törvényi feltételeket általában szigorúan értelmezi. Csak szűk körben teszi lehetővé, hogy a hiányzó jognyilatkozat bírósági úton kerülhessen pótlásra.
- Nem jöhet szóba jognyilatkozat pótlása olyan esetben, ahol a nyilatkozat megtétele teljes mértékben a jogosult saját döntésén múlik. Ezért például nem pótolhatja a bíróság a szerződő félnek a szerződés módosítására vonatkozó nyilatkozatát. Általában a családi jogállással kapcsolatos nyilatkozatok sem pótolhatók bírósági úton.
- Ha valaki szerződésben vállalt kötelezettséget valamely jognyilatkozat megtételére, de e kötelezettségének nem tesz eleget, az nem tartozik a joggal való visszaélés körében pótolható nyilatkozatok közé. Ilyen nyilatkozattételi kötelezettség például ingatlan adásvétel esetén a tulajdonjog bejegyzési hozzájárulás kiadása. Ennek elmulasztása esetén szerződésszegésről lehet szó, így szerződésszegésre hivatkozva kérheti a másik fél a jognyilatkozat pótlását a bíróságtól.
- A bírói gyakorlat nem teszi lehetővé a jognyilatkozat pótlását rendszerint akkor sem, ha a nyilatkozat pótlásával a jognyilatkozatot megtagadónál is jogsérelem keletkezne. Szintén nincs rá lehetőség, ha a pótlás más értintettekre (pl. tulajdonostársakra) jelentene aránytalan terhet.
- Jognyilatkozat pótlása előfordul például közös tulajdon esetén. Például, ha az egyik tulajdonostárs jogával visszaélve megtagadja a közös telken való építkezéshez való hozzájárulást. Hasonló eset, ha a tulajdonostárs visszaélésszerűen tagadja meg, hogy a közös tulajdonban a rendes gazdálkodást meghaladó munkákat végeztessenek el.
Dr. Szabó Gergely
