Előfordulhat, hogy a munkáltató úgy kívánja a bérköltségeket csökkenteni, hogy olyan államból alkalmaz dolgozókat, ahol alacsonyabb minimálbér érvényes. Esetleg a munkaszerződésben a munkáltatónak kedvezőbb külföldi jogot rendeli alkalmazni. Jogszerű lehet-e ily módon a munkavállaló minimálbér alatti foglalkoztatása?
A jogválasztás lehetősége
A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a munkaszerződést kötő felek megállapodjanak arról, hogy melyik állam jogszabályai szerint kívánnak munkaviszonyt létesíteni.
Így lehetséges, hogy a felek a magyar jog szabályai helyett egy másik jog szabályait válasszák. Akár olyat is, ahol például a minimálbérre, munkaidőre vonatkozó szabályok eltérnek a magyartól.
A magyartól eltérő jog választása azonban nem jár azzal, hogy a másik állam alacsonyabb minimálbér szabályai alkalmazhatók.
Ez a munkavállalókat védő Európai Uniós garanciális szabályokba ütközne. Nem jogszerű az, hogy egy Magyarországon dolgozó munkavállaló szerződésében a felek például a bolgár jogot kötik ki, és ezért az illető a bolgár minimálbérnek megfelelő díjazásban részesül.
Külföldről haza, otthonról külföldre
Előfordulhat az is, hogy egy külföldi székhelyű cég külföldi dolgozókat úgy alkalmaz állandó magyarországi munkára, hogy e munkaviszonyra a külföldi állam jogát kell alkalmazni. Ehhez hasonló az a helyzet is, ahol egy magyar munkáltató alkalmaz magyar munkavállalókat, akik a munkát külföldi államban végzik. Egyik esetben sem beszélhetünk kiküldetésről, ha a dolgozó a munkát az első esetben rendszerint Magyarországon, a második esetben rendszerint külföldön végzi. Ilyenkor ugyanis a munkavégzés helye eleve az adott államban van.
A minimálbér garanciális védelme
Mind a jogválasztás esetén, mind a Magyarországról külföldre, illetve külföldről itthonra történő alkalmazás esetén kizárt az, hogy a munkáltató a tényleges munkavégzés helyén irányadónál hátrányosabb szabályokat alkalmazzon a munkavállalóra a minimálbér vagy például a munkaidő és bérpótlékok tekintetében.
Ennek oka, hogy a vonatkozó nemzetközi jogszabályok korlátozzák a jogválasztás lehetőségét ebben a tekintetben.
Az irányadó Európai Uniós rendelet alapján a jogválasztás nem eredményezheti azt, hogy a munkavállalót megfosztják az olyan védelemtől, amelyet annak az országnak a joga biztosít, ahol a munkavállaló a munkát rendszeresen végzi.
Ilyen védelmet jelentő szabályok természetesen az egyes államok minimálbérre, munkaidőre, a munkabér védelmére vonatkozó kötelező erejű szabályai is.
Ezért a fenti példánál maradva, hiába kötik ki a felek a bolgár jogot a munkaszerződésben, ez nem fog kiterjedni a minimálbér szabályokra. Így itthon végzett munka esetén továbbra is a magyar minimálbér szabályok irányadók. Természetesen a nem garanciális jellegű szabályok tekintetében ez esetben a bolgár jogot kell majd alkalmazni.
Hasonló a helyzet az olyan magyar munkáltató által foglalkoztatott hazai munkavállaló esetén, akinek rendszerinti munkavégzési helye Angliában van. Azaz tevékenységét nem kiküldetés keretében végzi. Rá a munkavégzés helyének megfelelő, angliai minimálbér szabályok érvényesek.
Dr. Szabó Gergely
