Gyakran lehet hallani, hogy valamely szerződést vagy nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Az okiratok egyes típusainak különös jelentősége lehet például az okiratok bizonyító ereje, a szerződések érvényessége vagy végrehajtósága szempontjából. Mit jelent a magánokirat és a közokirat? Mit érdemes tudni az okiratokról?

Az okiratok

Az okiratok olyan dokumentumok, amelyek a kiállító által megtett nyilatkozatokat, kötelezettségvállalásokat, megtett intézkedéseket és meghozott döntéseket, adatok és tények igazolását maradandó formában rögzítik.

Egy okirat lehet magánokirat vagy közokirat. A magánokiratoknak két típusa van: a teljes bizonyító erejű magánokirat és az egyszerű magánokirat.

A teljes bizonyító erejű magánokirat

A teljes bizonyító erejű magánokirat olyan okirat, amely az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el.

Lényeges, hogy a teljes bizonyító erejű magánokiratban foglaltak valódiságát, beleértve az azon szereplő aláírás valódiságát a bíróság mindaddig elfogadja, ameddig ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik. Kivételt képez, ha az okiratnak olyan rendellenességei vagy hiányosságai vannak, amelyek megdöntik a valódiság vélelmét.

Teljes bizonyító erejű magánokiratról beszélünk, ha:

  • A kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta. Tehát a saját kézzel írt és aláírt nyilatkozat akkor is teljes bizonyító erejű magánokirat, ha azt tanúk nem írják alá.
  • Ha az okiratot részben vagy egészben nem az okirat aláírója írta saját kezűleg, akkor a teljes bizonyító erejű magánokirathoz szükséges két tanú. Az okiraton a két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója az okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. A tanúknak nevük és lakcímük (ennek hiányában tartózkodási helyük) olvasható feltüntetése mellett kell aláírniuk az okiratot.
  • Az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti. Utóbbi nem tévesztendő össze a közokirattal, mert ebben az esetben a közjegyző csak az aláírást/kézjegyet hitelesíti, de nem ő foglalja okiratba a nyilatkozatot.
  • Az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy (pl. cég ügyvezetője, alapítvány kuratóriumának elnöke) a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja.
  • Az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el.
  • Az elektronikus okiratot az aláíró a törvényben meghatározott hitelességi szintű elektronikus aláírással látja el. Például minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás.

Az egyszerű magánokirat

Az olyan okiratot nevezzük egyszerű magánokiratnak, amely nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirat fenti feltételeinek.

Például egyszerű magánokirat, ha valaki az általa gépelt okiratot aláírja, de nem alkalmaz rajta tanúkat vagy nem hitelesíti az aláírását közjegyzővel.

Az egyszerű magánokirathoz nem fűződik a valódiságnak az a vélelme, mint ami a teljes bizonyító erejű magánokirathoz. A benne foglaltak bizonyítására az egyszerű magánokirat is alkalmas lehet. Azonban a bizonyító erejét a bíróság főszabály szerint a tárgyalás és a bizonyítás összes adatának figyelembevételével állapítja meg. Tehát például az egyszerű magánokiratba foglalt kölcsönszerződés is bizonyíthatja a szerződés megkötését, ha a bíróság a per egyéb adataiból (felek nyilatkozatai, tanúk, egyéb okiratok) nem von le más következtetést az okirat bizonyító erejére.

A közokirat 

A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.

Például közokirat a bíróság ítélete, a földhivatalban kiállított hiteles tulajdoni lap, a személyi igazolvány. Szintén közokirat a közjegyző által készített tartozáselismerő nyilatkozat vagy közjegyzői okiratba foglalt szerződés.

A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja a következőket:

  • A kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta.
  • A közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát.
  • A közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.

Teljes bizonyító erő kapcsolódik a közokirathoz is. A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni.

Az okiratok érvényessége, végrehajthatósága

Az okiratok közokirati vagy magánokirati jellegének a bizonyító erő mellett még többféle hatása is van. Ha egy szerződésre vagy nyilatkozatra a jogszabály írásbeli alakot ír elő, akkor rendszerint egyszerű magánokiratba foglalás elegendő. Kivéve, ha a jogszabály további követelményt ír elő.

Vannak olyan okiratok, amelyek érvényesen csak teljes bizonyító erejű magánokirat vagy közokirat formájában jöhetnek létre.

Például a házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Az ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott általános meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták.

A közokiratok egyik fontos joghatása, hogy bizonyos közokiratokban foglalt kötelezettségek teljesítése állami kényszerrel végrehajtható.

Ilyen például a jogerős bírósági ítéletben foglalt kötelezettség, amennyiben a pervesztes fél az ítéletben foglalt kötelezettségét a teljesítési határidőben nem teljesíti. A másik gyakori példa a közjegyzői okiratba foglalt szerződésben vagy nyilatkozatban tett kötelezettségvállalás. Például kölcsön visszafizetése, bérleti díj megfizetése, a lakásbérleti szerződés megszüntetése esetén való kiköltözés. Ha a közjegyzői okiratban foglalt kötelezettségét az érintett fél önként nem teljesíti, akkor bírósági eljárás mellőzésével rendelhető el vele szemben a végrehajtási eljárás.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: