Ügyeinket nem mindig tudjuk személyesen elintézni, hiszen nem tudunk mindig és mindenütt egyidejűleg jelen lenni. Sokszor a távolság az oka annak, hogy hivatalos teendőinknek nem tudunk személyesen eleget tenni. Nagyon jó lenne, ha a való életben is egy pillanat alatt ott teremhetnénk, ahol szükséges, ahogyan Harry Potter és a fantáziavilág más szereplői is teszik. Amíg azonban ezt nem tudjuk megtenni, máshogyan kell biztosítani a képviseletünket. Mi lehet a megoldás: megbízás vagy meghatalmazás?
Megbízás vagy meghatalmazás?
A megbízás és a meghatalmazás nem egy és ugyanaz. Lényeges különbség van köztük.
A megbízási szerződés kétoldalú, a megbízó részére való tevékenység kifejtésére irányuló szerződés. Ezzel szemben a meghatalmazás egy egyoldalú nyilatkozat, vagyis a meghatalmazó adja a meghatalmazott részére.
Mire jogosít a meghatalmazás?
A meghatalmazással képviseleti jog keletkezik, és nyilatkozat tételére jogosít, de önmagában nem kötelez, mint egy szerződés.
Például adhatunk meghatalmazást a szomszédnak, hogy vegye át a postánkat a nyaralás ideje alatt, de ezzel nem kötelezzük őt arra, hogy elmenjen a postára feladni a leveleinket.
A meghatalmazás igen gyakran alapul megbízáson.
A megbízás a megbízó és a megbízott közötti viszonyt rendezi. A megbízási szerződés azonban önmagában nem biztosít képviseleti jogot is.
Hatóságok előtti képviselet: elég a megbízási szerződés?
A megbízási szerződés önmagában nem biztosít képviseleti jogot, vagyis a megbízottat nem hatalmazza fel arra, hogy a hatóság előtt képviseljen bennünket. A hatóságok előtti képviselet esetén a megbízottnak a megbízótól egy meghatalmazásra is szüksége van ahhoz, hogy eljárhasson a megbízó nevében.
A fenti példánál maradva, ha arra kötünk megbízási szerződést, hogy valaki a cég iratait a postára vigye, ez még nem jelenti automatikusan azt is, hogy meghatalmaztuk őt a cég hivatalos leveleinek átvételére is.
Ahhoz, hogy a meghatalmazott egy adott ügyben eljárhasson helyettünk, fontos, hogy a meghatalmazásban pontosan és egyértelműen szerepeljen, mire jogosítjuk fel.
A meghatalmazást tehát érdemes jól átgondolva megfogalmazni, hiszen ha a képviseleti jogot túl tágan határozzuk meg, akkor a meghatalmazott személy olyan ügyben is eljárhat helyettünk, melyet nem szeretnénk. Egy rosszul megválasztott megfogalmazással ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a meghatalmazott nem tud bennünket képviselni, miközben valóban szerettük volna rábízni ügyünk intézését.
Hatóságoknál, hivatalos szerveknél, bankoknál sok esetben egy általuk készített meghatalmazás minta is elérhető. Ilyenkor célszerű ezt használnunk. Ekkor nem fordulhat elő, hogy meghatalmazottunk dolga végezetlenül távozik, mert az ügyintézés során nem fogadták el a részére adott meghatalmazást. Azonban jó tudni, hogy csak azért, mert a meghatalmazás máshogyan néz ki, miközben tartalmában megfelelő, nem lehet azt elutasítani.
Dr. Kocsis Ildikó
