Az örökhagyó végrendeletében nem csak hagyományról rendelkezhet, hanem a hagyatékban részesülő személyt meghagyással is terhelheti. Az örökhagyó azt is megteheti, hogy bizonyos végrendeleti juttatásokat kötelezettség teljesítéséhez köti. Mit jelent a végrendeletbe foglalt meghagyás?
Mit jelent a végrendeletbe foglalt meghagyás?
Meghagyásról akkor beszélhetünk, ha az örökhagyó a végrendeletében a hagyatékból részesülő személyt egy harmadik személy javára teljesítendő kötelezettséggel terheli meg.
A meghagyás nem csak az örököst, hanem a hagyatékból más címen részesülő személyt, így a hagyományost is kötelezheti.
A meghagyásban foglalt kötelezettség teljesítésének követelésére a végrendeletben megjelölt személy válik jogosulttá. Előfordulhat, hogy az örökhagyó nem jelöli meg, hogy ki a meghagyás kedvezményezettje. Ilyen esetben a meghagyásban foglalt kötelezettség teljesítését a végrendeleti végrehajtó és a hagyatékban részesülő többi személy igényelheti.
Az örökhagyó által tett meghagyás sokféle kötelezettségre vonatkozhat, leggyakrabban valamilyen tevékenységre vagy nem vagyoni jellegű szolgáltatásra irányul.
A meghagyásban szerepelhet például:
- az örökhagyó a síremlék állítására és gondozására kötelezi az örököst,
- az örökhagyó egy harmadik személy javára nyújtandó ápolásra, gondozásra kötelezi az örököst.
- az új Polgári Törvénykönyv alapján már lehetséges az is, hogy a meghagyás kifejezetten valamilyen vagyoni jellegű kötelezettség teljesítésére szóljon, mint pénz kifizetésére a kedvezményezett javára.
Közérdekű meghagyás
Közérdekű meghagyásról van szó akkor, ha a meghagyás nem egy meghatározott kedvezményezett személy javára szól, hanem valamely közösség lesz a kedvezményezett.
A közérdekű meghagyás teljesítését a kedvezményezett közösségen túl az illetékes hatóság is igényelheti.
Alapítvány létesítése meghagyás útján
A meghagyás egyik típusa, ha az örökhagyó alapítvány létesítését rendeli el a meghagyásban. Ebben az esetben a meghagyásban meg kell határozni a létesítendő alapítvány célját és vagyonát, valamint ki kell jelölni azt a személyt is, aki az alapítvány létrehozását követelheti.
Az alapítványt a meghagyással terhelt örökös vagy hagyományos köteles létrehozni.
Ha ezt felszólítás ellenére sem teljesíti, akkor a végrendeletben kijelölt személy a bíróságtól kérheti az alapítvány alapító okiratának ítélettel történő pótlását. A bíróságtól a kijelölt személy kérheti továbbá, hogy az örököst vagy a hagyományost kötelezze az alapítványi vagyon szolgáltatására is. A bíróság határozata alapján pedig kérheti az illetékes törvényszéktől az alapítvány nyilvántartásba vételét.
Mi történik, ha a meghagyást nem teljesítik?
Amint láthattuk, az új Polgári Törvénykönyv alapján minden esetben van olyan személy, aki jogosult arra, hogy a meghagyás teljesítését igényelje. Jogosult lehet a kedvezményezett személy, közösség, végrendeleti végrehajtó ill. a hagyatékban részesülő többi személy. Ha a meghagyást nem teljesíti az arra kötelezett személy, akkor végső soron bírósági úton is kikényszeríthető a teljesítés.
Előfordulhat, hogy az örökhagyó a hagyatékából való részesítést a meghagyás teljesítéséhez kötötte, vagy legalábbis feltehető, hogy a részesítést kötelezettség teljesítéséhez kívánta kötni.
Ez azt jelenti, hogy azzal a feltétellel juttat valakinek örökséget, hogy az örökös teljesíti a meghagyást. Ha ilyen esetben a meghagyást a kötelezett nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki felróható okból válik lehetetlenné, akkor a meghagyással terhelt a részesítést (örökséget, hagyományt) a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kiadni köteles. A kiadott vagyontárgy értékét a meghagyásban foglaltak teljesítésére kell fordítani.
Dr. Szabó Gergely
