A kisebb összegű pénzkövetelések érvényesítésének széles körben alkalmazott módja a fizetési meghagyás. Ha valaki pénzkövetelést kíván érvényesíteni, jó eséllyel találkozni fog a fizetési meghagyással. Melyek az alapvető tudnivalói?
Mi a fizetési meghagyás?
A fizetési meghagyás lényegében egy közjegyző által küldött fizetési felhívás.
Ez többek között tartalmazza a jogosult és a kötelezett adatait, a pénzkövetelés összegét, esedékességét és a követelés beazonosításához szükséges adatokat.
Ha a pénzkövetelés tőkeösszege (kamat és egyéb költségek nélkül) a 3 millió forintot nem haladja meg, akkor a jogosult a követelését fizetési meghagyás útján érvényesítheti. Ekkor tehát nem fordulhat azonnal bírósághoz.
Amennyiben a követelés összege a 30 millió forintot meghaladja, akkor viszont nem lehet a fizetési meghagyást igénybe venni. Ekkor a jogosult számára a bírósági út áll rendelkezésre. A 3 millió és 30 millió forint közötti követeléseknél a jogosult eldöntheti, hogy fizetési meghagyással érvényesíti a követelését vagy pedig rögtön bírósághoz fordul.
A fizetési meghagyás csak pénzkövetelés esetén vehető igénybe.
Ha az igény nem pénzkövetelésre irányul, akkor ez a követelés fizetési meghagyás útján nem érvényesíthető, csak bírósági úton. Ilyen eset például a dolog kiadására, megállapításra, valamely magatartásra való kötelezésre vonatkozó igény. Ez igaz arra az esetre is, ha a jogosult egyszerre többféle igényt érvényesít a kötelezettel szemben és nem az összes igénye pénzkövetelés. Például, ha a bérbeadó egy eljárásban követeli a bérlőtől a bérlemény visszaadását és az elmaradt bérleti díj kifizetését is, akkor igényével a bírósághoz fordulhat, de fizetési meghagyásos eljárást nem vehet igénybe. Viszont ez esetben rögtön jogosult a bírósághoz fordulni akkor is, ha a pénzkövetelése nem haladja meg a 3 millió forintot. Hiszen egyidejűleg olyan igénye is van, amely nem tartozik fizetési meghagyásos útra.
A fizetési meghagyás csak akkor vehető igénybe, ha a jogosultnak és a kötelezettnek is van belföldi kézbesítési címe (pl. lakóhelye, székhelye).
Ennek hiányában értékhatártól függetlenül a bíróságon érvényesítheti igényét a jogosult. Ha legalább az egyik fél Magyarországon kívüli EU tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, akkor európai fizetési meghagyás kérhető.
Hol kell megindítani az eljárást?
Fizetési meghagyás kibocsátását elektronikus úton lehet kezdeményezni a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) fizetési meghagyásos eljárásokra vonatkozó weboldalán keresztül az erre szolgáló elektronikus formanyomtatvány kitöltésével és benyújtásával.
Az eljárás elektronikus úton történő kezdeményezéséhez regisztráció és minősített elektronikus aláírás, valamint minősített időbélyegző használata szükséges. Ügyfélkapun vagy emailben nem intézhető a fizetési meghagyás iránti kérelem. Amennyiben valaki nem rendelkezik a szükséges feltételekkel, akkor ügyvéd (vagy jogtanácsos) segítségével tudja kezdeményezni elektronikus úton a fizetési meghagyásos eljárást.
A fizetési meghagyás kibocsátását a jogosult személyesen is kezdeményezheti bármely közjegyzőnél, illetve az erre szolgáló formanyomtatvány papír alapú kitöltésével és a közjegyzőköz való benyújtásával. Fontos, hogy olyan személyek, akiket törvény kötelez az elektronikus kapcsolattartásra (pl. cégek és más jogi személyek, egyéni vállalkozók) csak elektronikus úton indíthatnak fizetési meghagyásos eljárást.
A fizetési meghagyás kibocsátásáért a közjegyző részére díjat kell fizetni. Ez a tőkekövetelés 3%-a, de legalább 12.000,-Ft és legfeljebb 300.000,-Ft.
A fizetési meghagyás menete
A szabályszerűen benyújtott kérelem alapján a közjegyző kiállítja és megküldi a kötelezettnek a fizetési meghagyást. Ebben felszólítja a tartozás 15 napon belüli megfizetésére.
Az elektronikus kapcsolattartásra köteles adósnak a közjegyző elektronikus úton küldi meg a fizetési meghagyást a cégkapun/ügyfélkapun keresztül.
A kötelezettnek a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy a követelést teljesítse a jogosult részére vagy vitassa azt.
Amennyiben a kötelezett a követelést a fizetési meghagyás átvételét követően teljesíti, akkor az eljárás költségeit is meg kell fizetnie a jogosultnak. Kivétel ez alól, ha a jogosulttal eltérően állapodott meg.
Ellentmondás a fizetési meghagyással szemben
Ha a kötelezett a fizetési meghagyásban foglaltakat vitatja, akkor 15 napon belül terjeszthet elő ellentmondást a fizetési meghagyásban megjelölt közjegyzőhöz.
Ha a kötelezett elektronikus kapcsolattartásra köteles, akkor az ellentmondását is csak a MOKK fizetési meghagyásos elektronikus rendszerében, elektronikusan terjesztheti elő. Az emailes vagy ügyfélkapun benyújtott ellentmondást a közjegyző nem tudja elfogadni.
Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles személy az ellentmondást írásban nyújthatja be a fizetési meghagyásban megjelölt eljáró közjegyzőnél. Az írásbeli ellentmondást legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban kell benyújtani. Postai úton való küldés esetén az ellentmondást legkésőbb a 15 napos határidő utolsó napján postára kell adni. Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles személy az ellentmondását bármely közjegyzőnél szóban is előterjesztheti. Ezt a közjegyző rögzít a MOKK elektronikus rendszerében.
Ha a kötelezett határidőben ellentmondással élt, akkor az eljárás perré alakul. Erről a közjegyző értesíti a jogosultat.
A jogosultnak ebben az esetben az értesítéstől számított 15 nap áll rendelkezésére, hogy a keresetét és annak bizonyítékait az értékesítésben megjelölt bírósághoz benyújtsa és ezzel egyidejűleg a bírósági eljárás illetékét megfizesse. Amennyiben erre nem kerül sor, a bíróság az eljárást megszünteti.
Ha a kötelezett a fizetési meghagyásnak nem mondott ellent, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha a fizetési meghagyás „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a kötelezett címéről vagy a kötelezett az átvételt megtagadta. Ha az ellentmondás a követelés egy részét érintette, akkor a fizetési meghagyásnak az a része emelkedik jogerőre, amelyet a kötelezett nem vitatott.
Ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett, azaz ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, akkor ugyanolyan értékű mintha a bíróság jogerős ítélettel kötelezte volna az adóst a fizetésre.
Ha tehát az adós nem teljesít önként, akkor a jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtási eljárás indítható ellene.
A jogerős fizetési meghagyás csak szűk körben támadható jogorvoslattal (pl. perújítással). Ezen túl a kötelezettnek akkor van lehetősége a jogerős fizetési meghagyást támadni, ha például a kézbesítés szabálytalanul történt (kézbesítési kifogás). Ha pedig a kötelezettnek azért nem volt módja ellentmondással élni, mert a címére érkezett fizetési meghagyást nem vette át (nem kereste jelzéssel ment vissza a levél), akkor a végrehajtható okirat (pl. végrehajtási lap) kézbesítésétől számított 15 nap alatt még élhet ellentmondással.
Dr. Szabó Gergely
