Magyarországon 2019-től van lehetőség vagyonkezelő alapítvány létrehozására, aminek több jellemzője eltér a hagyományos alapítványoktól. Milyen célt szolgál a vagyonkezelő alapítvány? Melyek a fő tudnivalói e sajátos alapítványi formának?
A vagyonkezelő alapítvány célja, tevékenysége
Nyugat-Európában és a világ más részein már hosszabb idő óta van lehetőség vagyonkezelő alapítvány létrehozására. Hazánkban 2019-től vált lehetővé ennek létrehozása, mint a vagyonkezelés egyik új eszköze.
A vagyonkezelő alapítvány az alapítvány egy speciális típusa. A klasszikus alapítvány gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható, ilyen tevékenységet legfeljebb az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggően végezhet. Ezzel szemben a vagyonkezelő alapítvány éppen egy bizonyos gazdasági tevékenységet, vagyonkezelést folytat. A vagyonkezelő alapítvány az alapító által rendelkezésére bocsátott vagyon kezelését végzi.
A hagyományos alapítvány valamely tartós cél megvalósítását szolgálja, amely cél gyakran közérdekű cél. Csak nagyon szűk körben lehet olyan magáncélú, amikor a kedvezményezettje az alapító vagy hozzátartozója. Például, ha az alapítvány célja az alapító vagy hozzátartozója tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása. Főszabály szerint nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében.
Ezzel szemben a vagyonkezelő alapítvány esetén ilyen megkötések nincsenek abban a tekintetben, hogy kinek az érdekében hozható létre és működhet.
A vagyonkezelő alapítvány a rábízott vagyont kezeli, gyarapítja és az ebből származó jövedelmet az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítására, és a kedvezményezettként megjelölt személyek javára történő vagyoni juttatásra fordítja.
A vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettje minden további nélkül lehet az alapító és családja, sőt gyakran ezt a célt szolgálja. Az ilyen alapítványt sok esetben azért alapítják, hogy meggátolják a családi vagyon elherdálását vagy felaprózódását, de egyben megfelelő vagyoni juttatást biztosítsanak a családtagoknak.
Vagyonkezelő alapítvány alapítható közérdekű célra is. A törvény felsorolja, hogy ekkor mely célok minősülnek közérdekűnek. Ilyen célok a nevelési-oktatási, felsőoktatási, kutatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása, illetve támogatása. Valamint az ilyen tevékenységet ellátó intézmények fenntartása és működtetése. Fontos, hogy amennyiben a vagyonkezelő alapítvány közérdekű célt szolgál, akkor vonatkoznak rá az alapítóra és a hozzátartozójára, mint kedvezményezettre vonatkozó korlátozások is.
A vagyonkezelő alapítvány létrehozása
A vagyonkezelő alapítvány létrehozása viszonylag egyszerű. Közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okirattal bírósági nyilvántartásba vétellel létesíthető. Már működő alapítványból is létrejöhet az alapító okirat megfelelő módosításával. Ugyanakkor a működéséhez nem szükséges, hogy az MNB nyilvántartásba vegye, mint ahogy az az eseti bizalmi vagyonkezelés esetén kötelező.
Fontos, hogy a vagyonkezelő alapítvány tőkeminimuma 600 millió forint. A létesítéshez legalább ilyen összegnek megfelelő vagyont kell rendelni az alapítvány javára.
A tőkeminimumnak megfelelő vagyont már a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását megelőzően rendelkezésre kell bocsátani. Természetesen a rendelkezésre bocsátott vagyon nem csak pénz lehet. Bármilyen olyan vagyonelem is megfelelő, ami bizalmi vagyonkezelés tárgya lehet. Például ingatlan, ingóságok, értékpapír, céges vagyoni részesedés, egyéb átruházható jogok.
A tőkeminimum azért is lényeges, mert ha a vagyonkezelő alapítvány vagyona 3 teljes éven keresztül nem éri el a tőkeminimum összegét, akkor megszűnik.
A rendelkezésre bocsátott vagyon tekintetében bizalmi vagyonkezelési jogviszony jön létre. A rendelkezésre bocsátással a vagyon kikerül az alapító rendelkezése alól és átkerül az alapítvány vagyonába. Ezt követően a vagyont az alapítvány kezeli. Abból az alapító okiratnak megfelelően tud például juttatásokat teljesíteni. Ez látszólag lehetőséget biztosítana arra, hogy az alapító az őt fenyegető követelések elől a vagyonát kimenekítse. Ilyenkor azonban érdemes figyelemmel lenni arra, hogy az ilyen ügylet fedezetelvonásnak minősülhet, amely esetben az átadott vagyon is végrehajtás alá vonható.
Az alapító okiratban az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának alapvető céljait és elveit kell rögzíteni. Az alapító okirathoz mellékelni lehet a befektetési szabályzatot is. Amennyiben ez nem történik meg, akkor az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított 6 hónapon belül a szabályzatot el kell készíteni. A befektetési szabályzat tartalmazza az alapítványi vagyont alkotó portfólió meghatározását, a kockázatkezelést és a befektetések tekintetében alkalmazandó döntéshozatali módot.
Az alapítványi szervezet
A vagyonkezelő alapítvány ügyvezető szerve a kuratórium, amely legalább 5 természetes személyből áll.
Szemben a klasszikus alapítvánnyal, az alapító és annak hozzátartozói a kuratóriumban többségben lehetnek. Sőt, akár a teljes kuratórium állhat az alapítóból és a családtagokból. Annak sincs akadálya, hogy a kedvezményezett, ill. hozzátartozója a kuratórium tagja legyen.
A hagyományos alapítványnak a kuratóriumi tagságra vonatkozó korlátozásai a közérdekű célú vagyonkezelői alapítvány esetén viszont érvényesek.
Az alapító jogosult arra, hogy az alapítói jogok gyakorlására a kuratóriumot jelölje ki, illetve e jogait az alapítványra ruházza át. Ez biztosítja az alapítói jogok könnyebb gyakorlását az alapító halála vagy akadályoztatása esetén.
Ha az alapító az alapítói jogok gyakorlására a kuratóriumot jelölte ki, illetve e jogait az alapítványra ruházta át, akkor az alapító az alapító okiratban alapítványi vagyonellenőrt is köteles kijelölni. A vagyonellenőr olyan személy, aki az alapítói jogok gyakorlását és az alapítvány vagyongazdálkodását figyelemmel kíséri. Vagyonellenőr lehet például könyvvizsgáló, ügyvédi iroda, vagy más büntetlen előéletű és az alapító okiratban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy. A vagyonellenőr tekintetében szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak. Nem lehet vagyonellenőr az alapító, a kedvezményezett, a kuratórium és a felügyelőbiztosság tagja, az alapítvány alkalmazottja stb.
Vagyonkezelő alapítvány esetén főszabály szerint legalább 3 tagú felügyelőbizottság, továbbá állandó könyvvizsgáló megbízása kötelező.
Ha a vagyonkezelő alapítvány nem közérdekű célt szolgált, akkor az alapító okirat rendelkezhet úgy, hogy az alapítványnál felügyelőbizottság nem működik. Ebben az esetben a felügyelőbizottság feladatait az alapítványi vagyonellenőr látja el.
Dr. Szabó Gergely
