A szerzői jog széles körű védelemben részesíti a szerzői jog területére tartozó alkotásokat. A szerzői alkotásokhoz számos jogosultság kötődik, amelyek főszabály szerint a szerzőt illetik meg. Ezek között léteznek olyan fontos jogosultságok, amelyek a szerző személyéhez elidegeníthetetlenül kötődnek. Melyek egy szerző elidegeníthetetlen jogai?
A szerzői jogok két csoportja
A szerzőt megillető szerzői jogokat két csoportba lehet osztani:
- szerzői vagyoni jogok,
- személyhez fűződő jogok.
A vagyoni jogok átruházhatók, míg a személyhez fűződő jogok elidegeníthetetlenek.
A szerző elidegeníthetetlen jogai
A személyhez fűződő jogok olyan jogosultságok, amelyek elválaszthatatlanul kötődnek a szerző személyéhez. Közös jellemzőjük, hogy a szerző e jogait nem ruházhatja át. E jogok másként sem szállhatnak át, és a szerző nem is mondhat le róluk. Ezért mondjuk azt, hogy ezek a szerző elidegeníthetetlen jogai.
A személyhez fűződő jogok:
- a szerzői mű nyilvánosságra hozatalának joga,
- a szerző nevének feltüntetéséhez fűződő joga,
- a mű egységének védelme.
A nyilvánosságra hozatal és a visszavonás joga
A szerző egyik legfontosabb joga, hogy eldönthesse, hogy a műve nyilvánosságra hozható-e.
Nyilvánosságra hozatal alatt annak a lehetőségnek a megteremtését értjük, hogy a művet bárki megismerhesse. Például, ha a szerző nyilvánosan előadja a művét.
Mielőtt a művet nyilvánosságra hozta volna, csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni a mű lényeges tartalmáról. Ha a szerző a műre vonatkozóan felhasználási szerződést kötött, akkor megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon. Ilyen eset lehet például, ha az író az új regénye terjesztésére szerződött a kiadóval. Kivételt képez, ha a felhasználási szerződés az ilyen tájékoztatást sem teszi lehetővé.
Előfordul, hogy a szerző halála után kerülnek elő még nyilvánosságra nem hozott művei. A törvény szerint a szerző halála után fellelt művet úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt nyilvánosságra hozatalra szánta. Kivételt képez, ha a szerző vagy jogutóda (pl. örököse) ellenkező nyilatkozatot tett vagy másképp nem bizonyítják, hogy a szerző a művet nem kívánta nyilvánosságra hozni.
A szerzőnek alapos okból joga van meggondolni magát, azaz visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét.
A nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélyét a szerző alapos okból, írásban visszavonhatja, és a nyilvánosságra hozott mű további felhasználását megtilthatja. Ebben az esetben a szerző köteles a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni.
A név feltüntetéséhez való jog
Szintén a szerző elidegeníthetetlen jogai közé tartozik, hogy a művén és a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni.
A névjog alapján a szerző dönthet úgy is, hogy a művével kapcsolatban szerzőként nem kíván megjelenni, és művet nevének feltüntetése nélkül hozza nyilvánosságra. A szerzőnek ahhoz is joga van, hogy felvett néven (álnéven) hozza nyilvánosságra a művét. A névjog alapján a szerző jogosult fellépni mindazokkal szemben, akik szerzői minőségét kétségbe vonják.
A szerző névjogát is sértő súlyos jogsértés a plágium esete, amikor valaki idegen művet sajátjaként tüntet fel.
A név feltüntetéséhez a szerzőnek a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon van joga. Például más módon kerül feltüntetésre a szerző neve egy regény, egy színházi előadás vagy egy koncert esetén.
A mű egységének védelme a szerző elidegeníthetetlen jogai közt
A szerzőnek elidegeníthetetlen joga van ahhoz is, hogy művének egységét, integritását fizikai és szellemi értelemben is megóvják.
A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének a becsületére vagy jóhírnevére sérelmes mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, megváltoztatása és a művel kapcsolatos más ilyen jellegű visszaélés. A jogsértés megvalósulhat közvetlen, fizikai értelemben, például az építészeti alkotás jogosulatlan átalakításával. A jogsértés közvetett módja pedig lehet például a mű céljával, mondanivalójával össze nem egyeztethető felhasználás.
Dr. Szabó Gergely
