Munkaszerződést határozott vagy határozatlan időre is köthetünk. Fontos azonban odafigyelnünk az ezzel kapcsolatos szabályokra, nehogy végül sokba kerüljön cégünknek a nem megfelelő szerződés. Hogyan dönthető el, hogy a munkaviszony határozott vagy határozatlan idejűnek minősül-e?
Mi történik, ha a szerződésben nem tértünk ki az időre?
Fő szabály az, hogy abban az esetben, ha a munkaszerződés nem tartalmazza, hogy a munkaviszony határozott, vagy határozatlan időre jött-e létre, azt határozatlan idejűnek kell tekinteni.
Ez alapján tehát arra kell nagyon figyelni, hogy ha előre meghatározott ideig szeretnénk foglalkoztatni valakit, akkor mindenképpen rögzítenünk kell ezt a munkaszerződésében is.
Hogyan határozhatjuk meg a határozott időtartamot?
A határozott időre szóló munkaszerződést általában naptári időponthoz kötik.
Természetesen vannak olyan esetek, amikor a határozott idő végét nem tudják a felek előre, pontosan meghatározni. Ilyen eset például, ha egy kismama helyett szeretnénk felvenni valakit, amíg a kismama vissza nem tér a munkába.
Nincs tehát akadálya annak, hogy ne napra pontosan határozzuk meg az időtartamot, hanem valamilyen jövőbeli eseményhez kössük azt.
Ekkor azonban a munkaszerződésben tájékoztatni kell a munkavállalót, hogy körülbelül milyen időtartamra számítson. Hiszen fontos lehet, hogy csak 1-2 hónapig, vagy ennél hosszabb időre tudjuk foglalkoztatni.
A határozott időre kötött szerződés korlátlan hosszúságú lehet?
A határozott időre szóló munkaviszony nem lehet öt évnél hosszabb.
Ez a korlát igaz a meghosszabbított vagy újra kötött munkaszerződésekre is, ha a korábbi határozott munkaszerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül kerül sor az újabb szerződés megkötésére. Ha letelt a 6 hónap, az öt éves korlátot az új határozott idejű szerződéstől kell számítani.
Hogyan válhat a határozott mégis határozatlan idejűvé?
Az egyik nagyon fontos tudnivaló, hogy ha a határozott időtartamú munkaviszony azonos felek között jön létre újra, illetve kerül meghosszabbításra, és ezt nem indokolja a munkáltató jogos érdeke, valamint az ilyen megállapodás kifejezetten a munkavállaló jogos érdekét csorbítaná, akkor teljesen mindegy, hogy mi van a papírra írva. A munkaviszony határozatlan idejűnek számít.
Szintén automatikusan válik határozatlan idejűvé a munkaviszony akkor, ha a munkavállaló a közvetlen vezetője tudtával akár egy munkanapot is továbbdolgozik, miután a szerződésben rögzített idő már lejárt.
Vannak esetek, amikor ez nem történik meg. Ilyen eset a 30 napos, vagy ennél rövidebb időre létrejött munkaviszony. Ekkor ugyanis az nem alakul át határozatlan idejűre, csupán meghosszabbodik ugyanannyi idővel, amennyi eredetileg is volt.
Dr. Kocsis Ildikó