Semmi ok a pánikra, a címbeli felmentés, hivatalos nevén felmentvény az ügyvezetőknek kedvez, már amennyiben megkapják. De miről is van szó? Ki, mikor, mi alól és milyen célból mentheti fel az ügyvezetőt?
A lehetőség nem új
A cégek életét szabályozó korábbi társasági törvény, melyet magunk közt csak Gt.-ként emlegettünk, emlegetünk, már egy ideje tartalmazza a felmentvény lehetőségét. Ez nem más, mint az ügyvezető felelőssége alól való mentesítése a társaság tagjai által. De miért lehet szükséges, vagy jó a felmentvény?
Az ügyvezető felelőssége
Az ügyvezetőnek a korábbi Gt. és a helyébe lépő új Ptk. alapján is a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kell ellátnia feladatait. Vagyis a döntései során azt kell szem előtt tartani, hogy mi jó a cégnek és mi nem. Természetesen mindezt jogszerűen, hiszen a törvényeket, jogszabályi előírásokat be kell tartania. Ha jobban belegondolunk, ez nem jelent ellentmondást, hiszen a cégnek bizony súlyos károkat okoz, ha a törvényi előírásokat megszegik.
Az ügyvezető által okozott kárt a cég az ügyvezetőn követelheti. Ez egy-egy esetben akár komoly kártérítési összeg is lehet.
Hogyan védheti magát az ügyvezető?
Több lehetőség is rendelkezésre áll, hogy az ügyvezetőnek ne kelljen éjszakánként álmatlanul forgolódnia. Vitathatatlan, hogy az ügyvezető felelőssége nem kicsi, és munkája sem könnyű. Bizony benne van a pakliban, hogy időnként tévednek, rosszul mérlegelnek, vagy nem a legjobb döntést hozzák. Mint a mondás is tartja, csak az nem hibázik, aki nem is dolgozik.
Állandó rettegésben azonban senki nem tud jó döntéseket hozni. Ezen segíthet a felmentvény, melyet az ügyvezető kaphat. A felmentvényt a cég tulajdonosai szavazhatják meg az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg, melyben rögzítik, hogy az ügyvezető előző éves ügyvezetői tevékenységét megfelelőnek tartják. Ez védelmet jelent az ügyvezetőnek, hiszen ezek után már nem lehet vele szemben kártérítési igénnyel fellépni. Kivételek azért itt is vannak. Melyek ezek?
Kivéve a gyevi bírót?
No, azért szerencsére nem ennyire a tagok kénye-kedve alapján állnak fenn azok a bizonyos kivételek. Az új Ptk. leszögezi, hogy abban az esetben, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények, adatok valótlanok, vagy hiányosak voltak, az ügyvezető kártérítési felelőssége továbbra is fennállhat. Vagyis, ha az ügyvezető a tagokat félretájékoztatta, vagy elhallgatott előlük információkat, és így vette rá őket, hogy részére a felmentvényt megadják, akkor bizony nem bújhat ki a későbbi felelősségre vonás alól a felmentvényre hivatkozással.
Dr. Kocsis Ildikó
