Mentesülhet-e a kártérítés alól, aki megszegte a szerződést?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog

Ha valamely szerződő fél a szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi, többféle következménnyel kell számolnia. Az egyik következmény, hogy a szerződés megszegése miatt a másik félnek okozott kárt meg kell térítenie. Milyen esetben mentesülhet az érintett a kártérítési felelősség alól?

A szerződésszegéssel okozott kár

Szerződésszegésnek nevezünk minden olyan esetet, amikor a fél a szerződéses kötelezettségét nem teljesíti vagy nem a szerződésben, jogszabályban meghatározottak szerint teljesíti.

A szerződésszegés sokféle formában megnyilvánulhat. Szerződésszegés például, ha

  • valaki a kötelezettségét késedelmesen teljesíti,
  • ha hibásan teljesít,
  • a szerződésben foglalt tájékoztatási kötelezettségét megsérti,
  • ha az együttműködési kötelezettségét nem teljesíti.

Előfordulhat, hogy a szerződésszegés miatt a másik félnek kára származik.

A szerződésszegéssel okozott kárt a szerződésszegő fél köteles megtéríteni.

A kár megjelenhet tényleges értékcsökkenés formájában, például, ha a szerződésszegés következtében a másik fél valamely vagyontárgya megrongálódik. A kár jelentkezhet a károsultnál elmaradt vagyoni előny formájában, például, ha a késedelmes teljesítés miatt a másik félnél bevételkiesés jelentkezik. A szerződésszegéssel okozott károk körébe tartoznak a károsultnál felmerült azon többletköltségek is, amelyek az őt ért kár kiküszöböléséhez voltak szükségesek.

Mentesülés a felelősség alól

Ahhoz, hogy a szerződést megszegő fél mentesüljön a kártérítési felelőssége alól, szigorú feltételeknek kell megfelelnie. A mentesüléshez három feltétel egyidejű teljesülése szükséges. A szerződésszegő félnek bizonyítania kell, hogy

  • a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,
  • a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és
  • nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

A fél ellenőrzési körén kívül esnek rendszerint az olyan külső körülmények, amelyekre nem tud hatást gyakorolni. Biztosan ilyennek számítanak az ún. vis maior események, mint például a természeti csapások. Ellenőrzési körön kívüli körülmények például a háborúk, általános sztrájkok. Nem számít viszont ellenőrzési körön kívül eső oknak például az üzem belső működésében előálló meghibásodás, zavar.

Előre nem látható a körülmény, ha azt a szerződésszegő fél nem látta előre, és megfelelő körültekintés esetén sem láthatta volna előre annak bekövetkezését. A felek kötelesek arra, hogy a szerződésszegésre vezető körülményt elkerüljék, illetve a szerződésszegés miatt fenyegető vagy bekövetkezett kárt elhárítsák. A szerződésszegés jellegétől és a körülményektől is függ, hogy elvárható volt-e az elkerülés, vagy a kárelhárítás.

A kártérítési felelősség korlátozása, kizárása

A szerződő feleknek lehetősége van arra, hogy a szerződésben kizárják vagy korlátozzák a szerződésszegésért való felelősséget. Például megállapodhatnak a kártérítési felelősség összegszerű korlátjában, vagy akár enyhébb feltételeket is meghatározhatnak a felelősség alóli kimentés körében.

Nem megengedett a kártérítési felelősség kizárása, illetve korlátozása a szándékosan okozott, valamint az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegés esetén. Egyes esetekben a jogszabályok tartalmaznak olyan egyedi szabályokat, amelyek meghatározott esetekben tiltják a felelősség korlátozását vagy kizárását. Például a veszélyes üzemi tevékenységek körében (pl. gépjárművek, építési tevékenység stb.) csak a dologi károk tekintetében lehetséges a felelősség korlátozása.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége