Ha valamely szerződő fél a szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi, többféle következménnyel kell számolnia. Az egyik következmény, hogy a szerződés megszegése miatt a másik félnek okozott kárt meg kell térítenie. Milyen esetben mentesülhet az érintett a kártérítés alól?
A szerződésszegéssel okozott kár
Szerződésszegésnek nevezünk minden olyan esetet, amikor a fél a szerződéses kötelezettségét nem teljesíti vagy nem a szerződésben, jogszabályban meghatározottak szerint teljesíti.
A szerződésszegés sokféle formában megnyilvánulhat. Szerződésszegés például, ha
- valaki a kötelezettségét késedelmesen teljesíti,
- ha hibásan teljesít,
- a szerződésben foglalt tájékoztatási kötelezettségét megsérti,
- ha az együttműködési kötelezettségét nem teljesíti.
Előfordulhat, hogy a szerződésszegés miatt a másik félnek kára származik.
A szerződésszegéssel okozott kárt a szerződésszegő fél köteles megtéríteni.
A kár megjelenhet tényleges értékcsökkenés formájában. Például, ha a szerződésszegés következtében a másik fél valamely vagyontárgya megrongálódik. A kár jelentkezhet a károsultnál elmaradt vagyoni előny formájában. Például, ha a késedelmes teljesítés miatt a másik félnél bevételkiesés jelentkezik. A szerződésszegéssel okozott károk körébe tartoznak a károsultnál felmerült azon többletköltségek is, amelyek az őt ért kár kiküszöböléséhez voltak szükségesek.
Kártérítés helyett mentesülés a felelősség alól
Ahhoz, hogy a szerződést megszegő fél mentesüljön a kártérítési felelőssége alól, szigorú feltételeknek kell megfelelnie. A mentesüléshez három feltétel egyidejű teljesülése szükséges. A szerződésszegő félnek bizonyítania kell, hogy
- a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,
- a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és
- nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
A fél ellenőrzési körén kívül esnek rendszerint az olyan külső körülmények, amelyekre nem tud hatást gyakorolni. Biztosan ilyennek számítanak az ún. vis maior események, mint például a természeti csapások. Ellenőrzési körön kívüli körülmények például a háborúk, általános sztrájkok. Nem számít viszont ellenőrzési körön kívül eső oknak például az üzem belső működésében előálló meghibásodás, zavar.
Előre nem látható a körülmény, ha azt a szerződésszegő fél nem látta előre, és megfelelő körültekintés esetén sem láthatta volna előre annak bekövetkezését. A felek kötelesek arra, hogy a szerződésszegésre vezető körülményt elkerüljék, illetve a szerződésszegés miatt fenyegető vagy bekövetkezett kárt elhárítsák. A szerződésszegés jellegétől és a körülményektől is függ, hogy elvárható volt-e az elkerülés vagy a kárelhárítás.
A kártérítési felelősség korlátozása, kizárása
A szerződő feleknek lehetősége van arra, hogy a szerződésben kizárják vagy korlátozzák a szerződésszegésért való felelősséget. Például megállapodhatnak a kártérítési felelősség összegszerű korlátjában, vagy akár enyhébb feltételeket is meghatározhatnak a felelősség alóli kimentés körében.
Nem megengedett a kártérítési felelősség kizárása, illetve korlátozása a szándékosan okozott, valamint az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegés esetén. Egyes esetekben a jogszabályok tartalmaznak olyan egyedi szabályokat, amelyek meghatározott esetekben tiltják a felelősség korlátozását vagy kizárását. Például a veszélyes üzemi tevékenységek körében (gépjárművek, építési tevékenység stb.) csak a dologi károk tekintetében lehetséges a felelősség korlátozása.
Dr. Szabó Gergely
