Ahhoz, hogy valakitől a tartozását bírósági végrehajtás során behajthassák szükséges, hogy rendelkezésre álljon a végrehajtás alapjául szolgáló okirat, mint például egy jogerős ítélet. Azonban előfordulhat, hogy a jogerős ítélet vagy más végrehajtás alapjául szolgáló döntés meghozatala előtt az adós vagyona „eltűnik”. Emiatt később meghiúsulhat a követelés behajtása. Mi ilyen esetben a teendő? Mi a biztosítási intézkedés és mire szolgál?
A biztosítási intézkedés célja
A biztosítási intézkedés elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a követelés kielégítését, illetve a későbbi végrehajtás sikerét biztosítsa vagy elősegítse.
Ebből következően erre az intézkedésre akkor kerülhet sor, amikor még nincs olyan okirat, ami alapján a végrehajtási eljárás ténylegesen megindítható lenne. Olyan esetekre kell gondolni, amikor a jogosult még nem rendelkezik például jogerős bírósági ítélettel, jogerős fizetési meghagyással. Az is lehet, hogy rendelkezik megfelelő okirattal, de a benne foglalt fizetési határidő még nem telt le.
A biztosítási intézkedés elrendeléséhez szükséges, hogy a jogosult valószínűsítse, hogy a követelésének kielégítése veszélyben forog.
Erről akkor lehet szó, ha fennáll a lehetősége, hogy az eljárás befejezésének időpontjában a követelés fedezete vagy maga a követelést képező vagyontárgy már nem lesz végrehajtás alá vonható. Például ilyen eset, ha reálisan fennáll annak a veszélye, hogy az adós a tulajdonát elajándékozza vagy megterheli.
Pusztán a tartozás nem teljesítése nem adhat alapot a biztosítási intézkedés elrendelésére.
A biztosítási intézkedések esetei
Ha a jogosultnak sikerül valószínűsítenie, hogy a követelésének teljesítése veszélyben forog, akkor további feltételek fennállta esetén kerülhet sor a biztosítási intézkedésre.
A biztosítási intézkedésnek többféle esetköre van. Ezeket a bírósági végrehajtásról szóló törvény részletesen szabályoz.
- Az egyik eset, ha a jogosult rendelkezik olyan határozattal, amelynek alapján végrehajtási eljárást lehetne indítani, de erre nincs lehetősége, mert
- a határozat még nem jogerős (vagy nem előzetesen végrehajtható), vagy
- van jogerős határozat, de a benne foglalt teljesítési határidő még nem telt le.
Erre az esetre példa, ha az adóst az elsőfokú ítéletben kötelezi a bíróság a tartozása megfizetésére, azonban az adós az ítélet ellen fellebbezett. A fellebbezés miatt az ítélet nem jogerős, tehát nem indítható végrehajtási eljárás. Viszont, ha a jogosult tudja valószínűsíteni, hogy az ítéletben foglalt követelésének kielégítése veszélyben van, akkor a bíróság elrendeli az ítéletben foglalt követelés biztosítását.
- Vannak olyan esetek, amikor nem szükséges határozat a biztosítási intézkedéshez. Ilyenkor akár az eljárás megindításával egyidejűleg is kérhető a biztosítási intézkedés, például a kereset benyújtásakor. Ide tartozik, ha házassági vagyonjogi keresetet indítottak, és a kereseti követelés biztosítására van szükség. Lehetőség van továbbá biztosítási intézkedés elrendelésére a törvényben meghatározott, szellemi alkotásokkal kapcsolatos perek esetén (pl. szabadalombitorlás, védjegybitorlás miatti perben).
- A biztosítási intézkedés elrendelésének akkor is helye van, ha még nem hoztak végrehajtás alapjául szolgáló határozatot. Viszont a jogosult már keresetet indított, és a követelésének létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal tudja igazolni. Például, ha a hitelező két tanú által aláírt, vagy ügyvéd által ellenjegyzett kölcsönszerződéssel tudja igazolni a kölcsön követelésének keletkezését, összegét és lejártát.
A biztosítási intézkedés típusai
Biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítása vagy meghatározott dolog zárlata rendelhető el.
- A pénzkövetelés biztosításának célja, hogy az adós vagyonát olyan mértékben vonják végrehajtás alá, hogy a későbbi eljárás során a tartozás fedezeteként biztosítsák a követelés behajtását. A pénzkövetelés biztosítása esetén a végrehajtó felhívja az adóst a biztosítandó összeg azonnali kifizetésére. Fizetés hiányában, a végrehajtó lefoglalja az adós vagyontárgyait. A végrehajtó felhívja továbbá az adós bankszámláját vezető pénzintézetet, hogy az érintett összeget a számláról sem az adós, sem más részére ne fizesse ki. Ha a számlán szereplő összeg nem elégséges a fedezethez, akkor az intézkedés a számlára érkező befizetésekre is kiterjed.
- Szemben a pénzkövetelés biztosításával, zárlatot csak előre meghatározott ingó vagy ingatlan vagyontárgyra lehet elrendelni. A zárlat arra szolgál, hogy a tárgy későbbi átadhatóságát vagy rendelkezésre állását biztosítsa. Zárlat elrendelése indokolt lehet, ha például a per meghatározott vagyontárgy kiadása iránt folyik, és valószínűsíthető, hogy az érintett megpróbálja kivonni a tárgyat a későbbi végrehajtás alól, például a dolog átruházásával.
Dr. Szabó Gergely
