Karácsony közeledtével mindig megélénkül a kereskedelmi forgalom. Ajándékként sokféle termék cserél gazdát. A legtöbben tudják, hogy a hibás termékért az eladó szavatossággal tartozik. Egyes termékek esetén azonban jótállást, más néven garanciát is kapunk. Mi a különbség a jótállás és szavatosság között?
A szavatosság
Ha az eladott termék vagy szolgáltatás hibás, akkor a vevő kellékszavatossággal élhet. A kellékszavatosság keretében a vevőt többféle jogosultság illeti meg.
- A vevő választhat, hogy a termék kijavítását vagy kicserélését szeretné-e. Adott esetben előfordulhat, hogy e jogaival a vevő nem tud élni, mert például a termék egyedi, így nem lehet kicserélni. Az is lehet, hogy a kijavítás nem megvalósítható, mert az eladónak aránytalan többletköltséget eredményezne. A vevő a terméket saját maga is megjavíthatja vagy az általa megbízott személlyel is megjavíttathatja. Ebben az esetben a költségeket az eladó viseli.
- A vevőnek arra is van lehetősége, hogy árleszállítást igényeljen. Ez leginkább abban az esetben alkalmazható, ha a termék hibás ugyan, de a hiba nem lehetetleníti el teljesen a használatát. Például egyes funkciók nem működnek, vagy a terméknek esztétikai hibája van.
- A vevő továbbá azt is választhatja, hogy eláll a szerződéstől. Az elállás azt jelenti, hogy a vásárlást megelőző állapotot kell visszaállítani. Vagyis a vevő a hibás terméket visszaadja és visszakapja a vételárat. Fontos, hogy jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak.
Elállással akkor élhet a vevő, ha
- a kijavítást vagy a kicserélést az eladó nem vállalta, vagy
- e kötelezettségének az eladó megfelelő határidőben vagy a vevő érdekeinek sérelme nélkül nem tud eleget tenni, vagy
- a vevőnek a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
A vevő és az eladó a szavatosság olyan módon való teljesítésében is megállapodhatnak, amely a törvényben nincs külön szabályozva. Ennek a legelterjedtebb módja a hibás termék árának levásárlása. Ez lényegében a szerződéstől való elállás és a kicserélés vegyes változata, mert a vevő visszaadja a hibás terméket, de a vételárat nem kapja vissza, hanem az eladónál másik termékre költheti.
A jótállás
A jótállás – vagy köznapi nevén garancia – a hibás teljesítésért való felelősség másik formája. A jogosultat ugyanazok a jogok illetik meg, mint a szavatosság jogosultját (kijavítás, kicserélés, stb.)
Jótállásra csak bizonyos esetekben kötelezi az eladót a jogszabály. Kötelező jótállást írnak elő a jogszabályok például egyes háztartási cikkek, konyhai eszközök, ékszerek, sporteszközök, gépjárművek, motorkerékpárok, épületszerkezeti elemek és más tartós fogyasztási cikkek esetén.
Azonban a gyártó vagy értékesítő önként is vállalhat jótállást.
Fontos, hogy jótállás mellett párhuzamosan szavatosság is megilleti a jogosultat, azaz a kettő nem zárja ki egymást. Ennek akkor lehet jelentősége, ha valaki nem tudja érvényesíteni a jótállást, mert például elvesztette a garanciajegyet vagy eltelt a jótállási idő. Ilyen esetben, ha a szavatossági idő még nem telt el, akkor a hiba miatt szavatossággal is élhet.
Különbségek a jótállás és szavatosság között
- Az egyik különbség, hogy míg a szavatosság lényegében minden esetben terheli a termék eladóját vagy a szolgáltatás nyújtóját, addig a jótállás nem.
- A jótállásnál és szavatosságnál eltérően alakul a bizonyítási kötelezettség. Jótállás esetén a jótállás időtartama alatt csak akkor mentesülhet a felelősség alól a jótállásra kötelezett, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után (pl. a termék átvétele után) keletkezett. A jótállással ellentétben kellékszavatosság esetén főszabály, hogy a szavatosságra hivatkozónak kell bizonyítania, hogy a termék már az átadáskor hibás volt. Lényeges kivétel azonban, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Tehát fogyasztói szerződés esetén, 6 hónapon belül felismert hiba esetén mégis a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a termék nem volt hibás.
- A jótállás és szavatosság ideje egymástól eltérhet. A kellékszavatosság elévülési ideje rendszerint 1 év, de fogyasztói szerződés esetén 2 év. Ha pedig ingatlan a szerződés tárgya, akkor 5 év. A jótállási idő ettől eltérhet. A jótállás idejét jogszabály vagy a jótállást önként vállaló határozza meg. A tartós fogyasztási cikkek esetén például az általános jótállási idő 1 év.
Dr. Szabó Gergely