Mi a különbség a többletmunka és a pótmunka között?

Mi a különbség a többletmunka és a pótmunka között?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

A vállalkozási szerződések kapcsán gyakran merül fel a vállalkozó által elvégzett többletmunka és pótmunka kérdése. Különösen lényeges ez építési vállalkozási szerződéseknél. A vállalkozó által elvégzett többlet- és pótmunkák, valamint ezek díjazása gyakran képezi vita tárgyát. Mit értünk többletmunka alatt, és mi a pótmunka?  Mi a különbség a kettő között?

A vállalkozó díjazása

A vállalkozási szerződés olyan szerződés, amelyben a vállalkozó valamilyen tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítását vállalja.

Az elérendő eredmény lehet például valamely építési vagy szerelési munka megvalósítása, tervezési munka elvégzése, kutatási eredmény elérése stb.

A vállalkozó a kikötött munka megvalósításáért, eredmény eléréséért vállalkozói díjra jogosult, amelyet a megrendelő köteles neki megfizetni. A vállalkozói díj tehát az ilyen típusú szerződések nélkülözhetetlen eleme. Ha a felek a vállalkozói díjban nem állapodnak meg, akkor a szerződés nem is jön létre.

A vállalkozói díj meghatározására rendszerint kétféle módon szokott sor kerülni.

  • Az egyik a tételes vállalkozói díj meghatározása. Ebben az esetben a ténylegesen elvégzett munka alapján kerül sor a vállalkozói díj és a vállalkozó költségeinek megfizetésére. Ilyenkor utólagosan kerül sor a díj elszámolására és pontos megállapítására. Az elszámolás történhet az egyes elvégzett munka-tételek és költségek alapján, illetve a ráfordított munkaidő szerint.
  • A vállalkozói díj meghatározásának másik módszere az átalány jellegű munkadíjban való megállapodás. Ilyenkor a díjazás összege már a munka elvégzése előtt pontosan meghatározásra kerül, függetlenül attól, hogy utóbb ténylegesen mennyi munkavégzést igényel a megrendelés teljesítése.

Mi a többletmunka?

A vállalkozó alapvető kötelezettsége, hogy mindazon munkákat elvégezze, amely a szerződésben kikötött eredmény megvalósításához szükséges. Ide tartozik mindaz, ami a munka (pl. épület, berendezés, terv stb.) rendeltetésszerű használhatóságához, illetve működéséhez szükséges.

A Polgári Törvénykönyv szerint a többletmunkának két típusa van.

  • Többletmunka, egyrészt a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munka. Ilyen például a megvalósítani vállalt tervben szereplő, de a díjat tartalmazó költségvetésben nem szereplő munka.

  • A többletmunka másik típusát képezik azok a munkák, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg. Tehát ebben az esetben műszakilag szükségszerű munkák elvégzéséről van szó.

A vállalkozó a többletmunka említett két típusába tartozó munkákat köteles elvégezni.

A többletmunka díjazása

A többletmunka díjazásával kapcsolatban fontos tudni, hogy ha a felek a vállalkozói díjat átalánydíjként határozták meg, akkor a vállalkozó a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. Ha tehát az átalánydíj meghatározásakor kihagytak olyan munkákat, amelyek többletmunkának számítanak, akkor e munkák elvégzéséért utólag sem lehet többlet díjazást követelni.

A vállalkozó a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségeinek megtérítését viszont követelheti a megrendelőtől, amely költségek felmerülése a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható.

Mi a pótmunka? 

Pótmunkának minősül az olyan munka, amelynek elvégzését a megrendelő utólag rendelte meg. Tehát pótmunka esetén a munka elvégzése a megrendelő miatt válik szükségessé. Itt nem a szerződésben foglalt munka megvalósításához műszakilag szükséges lépések elvégzéséről van szó, mint a többletmunkánál.

A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt pótmunkát, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé. Ide tartoznak különösen azok a munkák, amelyek tervmódosítás folytán váltak szükségessé.

A pótmunka díjazása

A pótmunka ellenértékének megfizetését a vállalkozó abban az esetben is igényelheti, ha a felek a vállalkozói díjat átalánydíjként határozták meg. Ilyenkor tehát a pótmunka nem képezi az átalánydíj részét, és a pótmunka díját az átalánydíj fölött kell megfizetni. Értelemszerűen ilyen esetben a pótmunka elszámolása tételes díjelszámolással történhet.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

– – – – – – – –

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest

 

Címkék: , , , , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége

  • Címünk: 1094 Budapest, Ferenc körút 39. IV/1.
  • Telefon/Fax: 06-1-266-66-21
  • Mobil: 06-30-692-93-92
  • E-mail: info(kukac)kocsis-iroda.hu
  • Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.