Mi az, ami nem okozott gondot Robinsonnak? – avagy mit tehet és mit nem a szomszédom

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Ingatlanjog, Polgári jog, Tulajdonjog

Robinson hosszú éveket töltött kényszer szülte magányban mások által nem lakott szigetén. Szomszédok nélkül nem kellett másokhoz alkalmazkodnia. Ha belegondolunk, örömmel tölt el bennünket, hogy nem Robinsonként kell élni mindennapjainkat. Persze egy-egy dühös pillanatában ki ne kívánta volna már, hogy bárcsak egyedül lehetne. Szomszédaink azonban vannak, kinek ilyen, kinek meg olyan. De mit tehet meg egy szomszéd, és mit nem?

A jog ezt is igyekszik szabályozni, hiszen a társadalmi együttélés fontos részéről van szó. A szomszédjog szabályai adják meg a követendő elveket, szabnak korlátot nekünk és szomszédainknak is.

Az egyik fő szabály, hogy az ingatlana használatakor minden tulajdonosnak tartózkodnia kell az olyan magatartástól, amellyel másokat szükségtelenül zavarna, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Ez a szükségtelen zavarás tilalmaként ismert szabály.

Természetesen nem kerülhető el, hogy bizonyos esetekben megzavarjuk szomszédunkat, vagy ő zavarjon bennünket, azonban ha ez szükséges, akkor ezt el kell tűrni. Mi lehet a szükséges zavarás? Például, ha a bejárati ajtónk zárja elromlott és nem tudunk bejutni a lakásba csak úgy, ha egy szakember zajjal járó munkával kinyitja azt nekünk, vagy a fővezeték dugulása miatt nálunk is szükségessé válnak egyes szerelési munkánk, netán még falat is kell bontani.

A fenti általános szabály mellett léteznek olyan szabályok is, melyek egy-egy meghatározott élethelyzetet rendeznek.

Nézzünk néhányat ezek közül!

A földtámasz joga

Senki nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodna. Vagyis minden egyes építési munkánál vigyázni kell arra, hogy az alap kiásása során a szomszédos épület megtámasztása továbbra is megmaradjon.

Áthajló ágak, átnyúló gyökerek

A mindennapi életben bizony sok bosszúságot okozhat, ha a szomszéd fája a mi telkünk fölé nyúlik át. Az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására viszont csak akkor vagyunk jogosultak, ha azok a föld rendes használatában gátolnak, és a fa tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el azokat.

Az áthajló diófáról lehullott diót megtarthatjuk, ha azokat a fa tulajdonosa nem szedi fel.

Mikor használhatja a szomszéd az ingatlanunkat?

Például az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból jogosult a szomszédunk a mi területünkre lépni és a szükséges munkákat ott elvégezni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az így okozott kárunkat nem kell megtérítenie.

Mit tehetünk a szükségtelen zavarással szemben?

Ilyen esetben fordulhatunk az önkormányzat jegyzőjéhez, vagy végső megoldásként bírósághoz is, amely az eset összes körülményét megvizsgálva dönt arról, hogy a zavarás átlépte-e a szükséges mértéket.

Címkék: , , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Kocsis Ildikó

Dr. Kocsis Ildikó a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége

  • Címünk: 1094 Budapest, Ferenc körút 39. IV/1.
  • Telefon/Fax: 06-1-266-66-21
  • Mobil: 06-30-692-93-92
  • E-mail: info(kukac)kocsis-iroda.hu
  • Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.