A gazdasági társaságban megszerzett társasági részesedés ugyanúgy a házastársi vagyonközösség részét képezheti, mint a házastársak más vagyontárgya. A társasági részesedésnek sok esetben akkor nő meg a jelentősége, amikor a házastársak közös vagyona megosztásra kerül. Mi lesz a társasági részesedéssel a házastársi vagyonközösség megszűnésekor?
Mi tartozik a házastársi közös vagyonba?
A házastársak közös vagyonába azok a vagyontárgyak tartoznak, amelyeket a vagyonközösség fennállása során akár közösen akár külön-külön szereztek.
A házastársi vagyonközösség fő szabály szerint a házassági életközösség időtartama alatt áll fenn. Amennyiben az élettársak később egymással házasságot kötnek, akkor a házastársi vagyonközösséget visszamenőlegesen, az élettársak közötti életközösség létrejöttétől kell számítani.
A házastársi vagyonközösség általános szabályának megfelelően a közös vagyonba tartozik például:
- a házastársak jövedelme,
- a házastársak által együtt vagy külön vásárolt ingatlan,
- gépjármű,
- a házastárs által megnyitott bankszámla egyenlege és így tovább.
Fontos szem előtt tartani, hogy fő szabály szerint a házastársi közös vagyon részét képezi a házastársak bármelyike által az életközösség alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozás (pl. hitelek) és más negatív vagyontárgy is.
Mi a különvagyon?
Nem része a házastársi vagyonközösségnek a házastársak különvagyona. Különvagyon többek között:
- az életközösség kezdetekor már meglévő vagyontárgy,
- a vagyonközösség ideje alatt örökölt vagyontárgy,
- amit a házastárs a vagyonközösség ideje alatt ajándékba kapott,
- a különvagyon értékén szerzett másik vagyontárgy, illetve
- a különvagyona helyébe lépő érték.
A házastárs gazdasági részesedése
Fő szabály szerint a házastársi közös vagyonba tartozik az életközösség alatt a házastárs által gazdasági társaságban megszerzett részesedése is (pl. üzletrész, részvény, betéti társaságban szerzett részesedés).
Kivételt képez ez alól, ha a részesedést a különvagyonából szerezte a házastárs, mert ebben az esetben a társasági részesedés is a különvagyonába fog tartozni. Utóbbira példa, ha az egyik házastárs az általa örökölt pénzből alapít egy kft-t, akkor az üzletrész a különvagyona lesz.
A házastársi vagyonközösség megszűnése
- A vagyonközösség megszűnésének az oka leggyakrabban, hogy a felek házassági életközössége megszűnik. Amennyiben a házastársi vagyonközösség megszűnik, akkor bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását.
- A bíróság a vagyonközösséget bizonyos esetekben az életközösség fennállása alatt is megszüntetheti.
- A házastársak házastársi vagyonjogi szerződésben is rendelkezhetnek úgy, hogy a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják.
Az üzletrész és a házastársi vagyonközösség
A leggyakoribb társasági forma a korlátolt felelősségű társaság. A kft üzletrésze nem más, mint a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek (pl. szavazati jog, osztalékhoz való jog) összessége, amely pénzben is kifejezhető értékkel bír.
Gyakran előfordul, hogy a kft-ben csak az egyik házastárs rendelkezik tagsággal. Azonban az üzletrészt a házassági életközösség alatt, a házassági közös vagyonból szerezte. Például a jövedelméből megtakarított pénzből szolgáltatta a vagyoni hozzájárulását vagy vásárolta meg az üzletrészt. Ebben az esetben az üzletrész a házassági közös vagyonba tartozik. Így a társaságban nem tag házastárs jogosan tart igényt az üzletrész tulajdonjogára vagyonközösség címén.
Az üzletrész sorsa a házastársi vagyonközösség megszűnésekor
A házastársi közös vagyon megosztásakor a társaságban nem tag házastárs az üzletrész tulajdonjogát csak akkor szerezheti meg, ha másképpen nem adható ki részére a közös vagyonból az üzletrész alapján őt megillető vagyoni hányad.
Ez azt jelenti, amennyiben bírósági úton kerül sor a közös vagyon megosztására, a bíróság nem szükségszerűen fogja az üzletrészt, illetve annak valamilyen hányadát a nem tag házastárs tulajdonába adni. A bíróság dönthet például úgy is, hogy az üzletrészből a nem tag házastársat illető részt úgy adja ki, hogy az üzletrész rá eső értékét a másik (tag) házastárs köteles megváltani a közös vagyonból ráeső egyéb vagyonból.
Amennyiben a bíróság a nem tag házastársnak a kft-ben üzletrészt juttat, akkor erre az üzletrész átruházásának szabályait kell alkalmazni. Ekkor azonban a kft többi tagját nem illeti meg elővásárlási jog. Feltétel továbbá, hogy az üzletrész akkor is megszerezhető a nem tag házastárs által, ha a tag házastárs a vagyoni hozzájárulását teljes mértékben még nem teljesítette.
A nem tag házastársnak juttatott üzletrész esetén mindig figyelemmel kell lenni a társasági jogi előírásokra és a társasági szerződésben foglaltakra is.
Így, ha a társaság nem járul hozzá, hogy a tag házastárs üzletrésze felosztásra kerüljön abból a célból, hogy a nem tag házastárs önálló üzletrészt kapjon, akkor a nem tag házastárs önálló üzletrészhez nem juthat. Ebben az esetben önálló üzletrész helyett legfeljebb az üzletrész meghatározott hányadát szerezheti meg a nem tag házastárs.
Fontos, hogy a közös vagyon megosztásánál sem lehet a társasági szerződésbe ütköző megoldást alkalmazni.
Például, ha a társasági szerződésben a tagok előírták, hogy az üzletrész átruházásához a társaság beleegyezése szükséges, és a beleegyezést a társaság nem adja meg, akkor a nem tag házastárs az üzletrészt vagy annak valamely hányadát nem szerezheti meg. Ilyenkor az üzletrésznek e házastársra jutó pénzbeli értéke kerül elszámolásra a közös vagyon megosztása során.
A bt.-ben lévő társasági részesedés sorsa a házastársi vagyonközösség megszűnésekor
A betéti társaság ún. személyegyesítő jellegű gazdasági társaság. Ez azt jelenti, hogy a tagok személyéhez kötődik és központi szerepet játszik a tagok együttműködése. A bt. személyegyesítő jellegét akkor is figyelembe kell venni, ha a tag a házastársi közös vagyonból fedezte a tagsági részesedéséhez szükséges vagyoni hozzájárulást. Ezért a bt-beli részesedés a házastársi vagyonközösség része.
A házastársi közös vagyon megosztása esetén a betéti társaságban nem tag házastársnak elsősorban elszámolási igénye keletkezik a tag házastárssal szemben.
Ennek az elszámolásnak az alapja az az összeg, amelyre a tag házastárs jogosult lenne, ha a betéti társaságban fennálló tagsága megszűnne. Tehát alapesetben ezen összeg felére jogosult a nem tag házastárs a közös vagyon megosztása során.
Betéti társaság esetén is sor kerülhet arra, hogy a nem tag házastárs a bt-ben részesedést szerezzen és a társaság tagjává váljon. Erre azonban a házastársnak nincs egyoldalúan joga. Házastársi vagyonközösség, illetve a közös vagyon megosztása címén csak akkor válhat a bt. tagjává, ha a tagok a társasági szerződést ennek megfelelően módosítják. Azaz a tagok egyetértése nélkül a nem tag házastárs nem válhat a bt. tagjává.
Dr. Szabó Gergely
