Az utóbbi időben felgyorsult a devizahitelekkel kapcsolatos törvényhozás. Előbb a tisztességtelen szerződési feltételnek minősített kamatemelésekkel és az árfolyamréssel kapcsolatos elszámolásról hozott törvényt az Országgyűlés. Majd legutóbb a devizahitelek forintosításáról született törvény. Ezzel valóban vége szakad a devizahitelekkel kapcsolatos pereknek, vagy vannak olyan esetek, amikor még mindig érdemes a szerződés érvénytelenségére hivatkozni? Mi lesz veled devizahitel?
Miről hoztak törvényt a devizahitel kapcsán?
A nyár elején és az ősszel hozott devizahiteles törvények arról rendelkeztek, hogy az ilyen hitelszerződésekben alkalmazott kamatemelések és árfolyamrés tisztességtelennek minősülnek, ezért a hiteladósoknak ezen összegek visszajárnak. A bankokat pedig elszámolásra kötelezte a törvény. Tehát e rendelkezések nem terjedtek ki a devizahitel szerződések egészére, csak bizonyos részeire.
Legutóbb a devizahitelek forintosításáról hozott törvény pedig egyes esetekben kötelezően, más esetekben választhatóan írja elő, hogy a devizahiteleket a bankok – lényegében piaci árfolyamon – váltsák át forintra. Azaz megszűnik e hitelek deviza alapú elszámolása.
Véget érnek a devizahitel perek?
A perek egy része minden bizonnyal be fog fejeződni, hiszen sok bírósági per alapult a bíróságok azon korábbi gyakorlatán, amely az árfolyamrést a devizahitellel kapcsolatos költségnek tekintette. Így a korábbi gyakorlat szerint semmisnek minősültek az olyan szerződések, amelyek az árfolyamrést, ill. annak mértékét nem tüntették fel.
Ezen a gyakorlaton változtatott a Kúria nyári jogegységi határozatával. Ebben a legmagasabb bírói fórum kimondta, hogy tisztességtelenek a devizahitel szerződések árfolyamrésre vonatkozó részei. Ezt foglalta törvénybe az Országgyűlés, és írta elő a kötelező elszámolást a bankoknak.
Mindez a perek szempontjából azért lényeges, mert ha e pontok tisztességtelennek minősülnek, akkor ez nem vezet az egész szerződés semmisségéhez, hanem csak az árfolyamrésre vonatkozó rész lesz semmis. Így az árfolyamrés által okozott teljes érvénytelenségre alapított perek valóban megszűnhetnek, és a kötelezően előírt elszámolás miatt is okafogyottá válhatnak.
Egyéb okból semmis szerződések
Sokan megfeledkeznek arról, hogy a bankok és más pénzügyi intézmények nem pusztán a kamatemelésekkel és az árfolyamréssel kapcsolatban követtek el komoly baklövéseket a devizahitelezés során. Előfordul, hogy a devizahitel szerződésben egyéb olyan hibák is vannak, amik a teljes szerződés semmisségéhez vezetnek.
- Így például több szerződésről megállapította már a bíróság, hogy a kölcsönösszeg olyan módon került meghatározásra, hogy az aláíráskor a hiteladós nem tudhatta, hogy deviza összegben kifejezve mekkora hitelt vett fel.
- Előfordulhatnak formai hibák. Például azért, mert a bank helyett aláíró személy (pl. gépjármű kereskedő) nem rendelkezett meghatalmazással, vagy a meghatalmazás nem felelt meg a jogszabályoknak.
- Volt olyan eset is, hogy a szerződésben kikötött opciós jog érvénytelensége döntötte meg az egész szerződést.
Ezen egyéb okok szintén okozhatják a szerződés érvénytelenségét. Ilyen esetekre az említett devizahiteles törvények nem terjednek ki. A forintra való átváltás sem szünteti meg minden esetben az érvénytelenséget, ha a bíróság a szerződéskötés idejére visszamenően megállapítja, hogy a szerződés semmis. Ilyenkor adott esetben későbbi módosítások sem érvényesek. Így hát elmondható, hogy a devizahiteles törvények sem szüntetik meg teljes mértékben az ilyen pereket.
Dr. Szabó Gergely
