A gazdasági válság, a magas adók, a rossz fizetési fegyelem, a körbetartozás… Még hosszan sorolhatnám azokat az „okokat” melyeket egy-egy cég felszámolása során hallhatunk. Nyilván ezek is közrejátszanak, de most nem is az a célom, hogy a felszámolások hátterében húzódó okokat kutassam. Az azonban vitathatatlan, hogy a hitelezők igyekeznek a tartozásokat behajtani. De hogyan kapcsolódik ehhez a felszámolás? Mire számíthatunk mielőtt a felszámoló „kopogtat”?

A felszámoló és felszámolás valódi célja

A felszámolási eljárásra akkor kerül sor, ha az adós fizetésképtelenné válik.

Vagyis, amikor már valóban nem tudja rendezni tartozásait, mert nincs miből. Legalábbis a jogalkotás célja ez volt.

Figyelemmel azonban a felszámolási eljárás elrendelését megelőző bírósági eljárásban lévő rövid határidőkre, valamint arra, hogy mi forog kockán, ha tényleg elrendelik egy cég felszámolását, bizony sok adós a fenyegetettség hatására valahogy mégis tudja rendezni elmaradását.

Hol döntenek a felszámolásról?

A felszámolási eljárást bármelyik hitelező kezdeményezheti.

A felszámolás iránti kérelmet az adós székhelye szerinti megyei bírósághoz kell benyújtani.

Ehhez a hitelezőnek illetéket kell fizetnie. Ez jogi személyiséggel rendelkező adós, például egy Kft. esetén 50.000 Ft, jogi személyiség nélküli szervezet esetén, mint amilyen a betéti társaság (Bt.) is, 25.000 Ft. Ezen kívül a benyújtáskor kell befizetni a közzétételi költségtérítést is, ami 25.000 Ft.

Ezek tehát fix költségek, amik függetlenek attól, hogy mekkora összeggel tartozik az adós. Nagyobb összegű tartozások behajtása során ez lényegesen kedvezőbb a hitelező számára.

A felszámoló előtt hogyan dönt a bíróság?

Az eljárásban a bíróság főként okiratok alapján dönt.

Ha a benyújtott dokumentumok alapján a bíróság megalapozottnak tartja a kérelmet, először értesíteni fogja az adóst, hogy felszámolási kérelem érkezett vele szemben. Az adós ekkor haladékot kérhet a bíróságtól a tartozás rendezésére. A haladék azonban nem hosszú hónapokat vagy éveket jelent. A bíróság 30 napnál hosszabb határidőt ugyanis a törvény szerint nem engedélyezhet. Vagyis nem lehet hosszú évekig húzni az eljárást. Ha az adós mégsem fizetne, akkor a bíróság elrendeli a felszámolását.

A törvény nagyon pontosan meghatározza, hogy a bíróság mikor indíthatja el a felszámolást. Az egyik leggyakoribb eset, ha az adós a szerződésen alapuló tartozását a határidőt követő 15 napon belül nem fizette meg vagy azt nem vitatta, és azután sem teljesített, hogy a hitelező írásban felszólította őt. Ha ez a feltétel az iratok alapján megállapítható, akkor a bíróság el fogja rendelni a felszámolást.

Felszámolás esetén akkor is fizetnie kell az adósnak, ha a követelés nem jogos?

Elméletileg előfordulhat olyan eset, hogy a hitelező követelése nem jogszerű, de az adós mégsem vitatta azt korábban. Ezt egy felszámolási eljárásban a bíróság nem tudja figyelembe venni.

Ha a törvényi feltételeket a hitelező igazolni tudja, akkor az adósnak, ha nem akarja, hogy felszámolják, ki kell fizetnie a hitelező által követelt összeget. Ezután, azonban van lehetősége arra, hogy visszakövetelje a hitelezőtől a kifizetett összeget.

Ez viszont már hosszabb időt vesz igénybe, mert ehhez pert kell indítania a hitelező ellen.

Egy felszámolás iránti eljárás során tehát sok múlik azon, hogy ismerjük-e a szabályokat, vagy sem, így mindenképpen érdemes még időben szakemberhez fordulni.

Segítségre van szüksége? Forduljon hozzánk!


Dr. Kocsis Ildikó

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: