A nagyobb összegű hiteleknél gyakran tapasztalhatjuk, hogy az adós mellett egy vagy akár több adóstárs is szerepel a hitelszerződésben. Az adóstárs szerepe és kötelezettségei körül gyakran vannak félreértések. Mit érdemes tudni mielőtt valaki adóstársként részt vesz egy hitelszerződésben?

Adóstárs a szerződésben

Adóstárs többféle szerződésben is szerepelhet. Leggyakrabban a pénzintézetektől felvett hitel- és kölcsönszerződések kapcsán lehet találkozni vele.

A hitelszerződésekben az adóstárs bevonásának gyakori oka, hogy az adós egyedül nem felel meg a hitelfelvételhez szükséges feltételeknek.

Ide tartozik például, ha a hitelt felvenni kívánó személy jövedelme nem felel meg a feltételeknek. Adóstársra lehet szükség akkor is, ha az adós életkora miatt egyedül nem felel meg a hitelfeltételeknek. Előfordulhat az is, hogy az adós jövedelmi viszonyai alapján egyedül, házastársa bevonása nélkül is megfelelne a banki hitelfeltételeknek, azonban a pénzintézet bizonyos típusú hitelt csak akkor biztosít az adós számára, ha a házastársa is részt vesz a szerződésben adóstársként.

Természetesen az sem kizárt, hogy több személy anélkül döntsön közös hitelfelvétel mellett, hogy valamely feltétel előírta volna nekik az adóstárs kötelező bevonását. A közösen hitelt felvevő személyek szintén adóstársként fognak a szerződésben szerepelni.

Mire terjed ki az adóstársi kötelezettség?

Az adóstársi kötelezettséggel kapcsolatban a legfontosabb tudnivaló, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséért ugyanúgy felelősséggel tartozik, mint az adós.

Hitelszerződés esetén tehát ugyanúgy elsődleges kötelezettje a szerződésnek, mint az adós. Ez abban az esetben is igaz, ha például a szerződésben az adós számlája került megjelölésre olyan számlaként, amelyről a törlesztés történik.

Adóstársak esetén a hitelszerződés általában kifejezetten előírja, hogy a szerződésből származó fizetési kötelezettségek az adóst és az adóstársat egyetemlegesen terhelik.

Az egyetemleges kötelezettség azt jelenti, hogy mindketten a teljes összeggel tartoznak a hitelező felé. A teljes összeg követelhető bármelyiküktől.

Például, ha 10 millió forint hiteltartozás áll fenn, akkor az egyetemleges tartozás miatt a hitel nem fizetése esetén a teljes hiteltartozás bármelyiküktől követelhető. Vagyis a pénzintézet felé nem úgy tartoznak, hogy az adós és az adóstárs fejenként 5-5 millió forinttal tartozik.

Ha az adós nem fizeti a törlesztő részleteket, és emiatt a bank a szerződést felmondja, az adóstárs nem hivatkozhat arra, hogy a törlesztés elmaradásáért nem felelős, arról nem tudott.

Az adóstársi kötelezettséggel kapcsolatban gyakori az a félreértés, hogy a tartozás megfizetéséért való felelőssége mögöttes. Azaz csak akkor és annyiban köteles teljesíteni, amennyiben az adós a teljesítést elmulasztotta. Láthattuk a fentiekből, hogy ez nem így van.

Az adós mulasztása közvetlenül kihat az adóstársára is. Azt eredményezheti, hogy az adóstárstól is a teljes tartozást követelik.

Hitel esetén sincs kizárva, hogy az adóstársak csak a rájuk eső arányos rész visszafizetésével tartozzanak a hitelező felé. Ennek oka, hogy a pénztartozás ún. osztható szolgáltatás, tehát önálló részekre bontható. Azonban a gyakorlatban – különösen a pénzügyi intézmények által kötött szerződések esetén – szinte mindig kikötik a szerződésben, hogy az adós és az adóstárs(ak) tartozása egyetemleges.

Az adóstársak egymás közötti viszonya

Ha több adós szerepel egy hitelszerződésben, akkor egymás között miként kezeljék a visszafizetéseket?

A törvény ezt a kérdést úgy szabályozza, hogy az egyetemleges kötelezetteket a kötelezettség főszabály szerint egymás között egyenlő arányban terheli.

Egyetemleges adóstársak esetén az egyetemlegesség csak a hitelező felé áll fenn. Az egymás közötti viszonyukban egyenlő arányban kötelesek a visszafizetést teljesíteni. Ebből is jól látható, hogy az adóstárs helyzete nem különbözik az adósétól. Az adóssal való viszonyában is egyenlő arányban terheli őt a visszafizetés.

Az adósnak és adóstársaknak van lehetőségük arra, hogy az egymás közötti viszonyukat a törvényben foglaltaktól eltérően szabályozzák. Például megállapodhatnak abban is, hogy egymás közötti viszonyukban csak az adós köteles a törlesztésre, akkor is, ha a hitelező felé egyetemlegesen tartoznak.

Egyetemleges tartozás esetén, ha az egyik adós vagy adóstárs a ráeső részt meghaladó összeget fizetett vissza a hitelezőnek, akkor a többiektől követelheti az általa kifizetett többlet megtérítését.

Amennyiben az adóstársak tartozása nem egyetemleges, azaz mindegyikük csak a ráeső résszel tartozik a jogosultnak, akkor az adóstársak belső viszonyai ugyanígy alakulnak, ha nem állapodtak meg másként.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: