A munkaviszony fennállása során előfordulhat, hogy a munkavállaló kárt okoz a munkáltatónak. A dolgozó az általa okozott kárt a Munka Törvénykönyvében foglalt szabályok szerint köteles megtéríteni. Milyen esetben felelős a munkavállaló a kárért? Milyen mértékben köteles azt megtéríteni?
A munkavállaló kártérítési felelőssége
A munkavállaló az általa okozott kárért akkor tartozik felelősséggel, ha a kárt a munkaviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegésével okozta.
Vétkes károkozásról akkor lehet szó, ha a dolgozó nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
Károkozó magatartást többféle munkaviszonyból származó kötelezettség megszegése jelenthet. Például károkozáshoz vezethet:
- a munkakörbe tartozó feladatok elhanyagolása,
- a munkavédelmi szabályok figyelmen kívül hagyása, vagy akár
- a munkáltatóval való együttműködési kötelezettség megsértése.
A munkavállaló által okozott kár többféle formában jelenhet meg.
- Kár lehet a munkáltató vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés, azaz ténylegesen felmerült kár, például valamely eszköz megsérülése, megsemmisülése.
- A kár megjelenhet elmaradt haszonként (például kiesett bevétel formájában).
- A kár megjelenhet a károkozással kapcsolatban a munkáltatónál felmerült költségként.
A kártérítés mértéke
A munkavállaló kártérítési felelősségének terjedelme attól is függ, hogy milyen súlyú vétkesség terheli a károkozás tekintetében.
Ha a dolgozó a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozta, a teljes kárt meg kell térítenie. Abban az esetben, ha enyhébb gondtalanság terheli, akkor a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló 4 havi távolléti díjának összegét.
Nem kell megtéríteni a kárt, ha a kár bekövetkezése a károkozás idején a munkavállalónak nem volt előre látható. Előrelátható a kár, ha a dolgozó ésszerűen és kellő körültekintéssel számíthatott volna rá.
Ha a munkáltató vétkes magatartása a kár bekövetkezésében közrehatott, akkor nem kell megtérítni a kárt, illetve annak azon részét, amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott. Ilyen eset lehet például, ha a munkáltató nem látta el a szükséges utasításokkal a munkavállalót.
A munkáltatót kárenyhítési kötelezettség terheli, azaz köteles a tőle elvárhatót megtenni kárának csökkentése érdekében. Ha ezt elmulasztja, és emiatt kára keletkezik, akkor a dolgozó ezért nem tartozik felelősséggel.
Több munkavállaló károkozása
Előfordulhat, hogy több dolgozó közösen okoz kárt.
- Ilyenkor a kárt a munkavállalók vétkességük arányában viselik, azaz nagyobb mértékben felel az a dolgozó, akit súlyosabb vétkesség terhel a károkozásban.
- Ha a vétkesség aránya nem állapítható meg, akkor a munkavállalók a közrehatásuk arányában viselik a kárt.
- A kárfelelősséget egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani.
- Ha a kárt több munkavállaló szándékosan okozta, akkor egyetemlegesen felelnek a kárért. Ez azt jelenti, hogy szándékos károkozás esetén az egész kár megtérítése bármelyik károkozó dolgozótól követelhető.
Dr. Szabó Gergely
