A munkaviszonyból származó igényeket munkaügyi perben lehet érvényesíteni, beleértve a meg nem fizetett munkabér iránti követelést, vagy a jogellenes felmondásból származó igényeket is. A pereskedés a munkavállaló és a munkáltató számára akár jelentős költséggel is járhat. Ezért a munkaügyi perekben a jogérvényesítés megkönnyítése érdekében a törvény költségkedvezményeket biztosít a feleknek, amelyek közül a legjelentősebb a munkavállalói költségkedvezmény.
A perköltségről általában
A peres eljárásokban a felek pervitele kapcsán akár bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült felmerült költségeket nevezzük összefoglalóan perköltségnek.
A perköltség része az eljárási illeték, amelyet a per tárgyának értéke alapján kell számítani. Elsőfokú polgári peres eljárásban az illeték mértéke a pertárgyérték 6%-a. A munkaügyi perekben, ha maga a munkaviszony vitás, a pertárgy értéke a munkavállaló egy évi távolléti díja. Ha a per tárgya pénzkövetelés, akkor a pertárgy értéke e követelés összege. Ha pedig a munkavállaló csak bérkülönbözet miatt perel, akkor a pertárgyérték az egyévi bérkülönbözet összege.
A perköltség része az illetéken túl többek között a szakértő díja, a tanú költsége, a tolmács díja, a helyszíni szemle költsége. A perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd, jogtanácsos munkadíját és költségeit is.
A költségfeljegyzési jog
Az általános szabályok szerint az peres illetéket a pert indító félnek kell előlegeznie, a többi perköltséget pedig annak, akit erre a bíróság kötelez. Így például a szakértő díját a bizonyításra kötelezett félnek kell előlegeznie. Mivel a perköltségeket rendszerint előre kell megfizetni, ez rossz jövedelmi, vagyoni viszonyok esetén jelentősen megnehezítené a jogérvényesítést. Ezért a munkaügyi perekben mind a munkáltatót mind a munkavállalót költségfeljegyzési jog illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a felmerülő perköltséget az állam előlegezi meg, így azt előre a feleknek nem kell leróni.
A költségfeljegyzési jog azonban nem mentesít a perköltség viselése alól. A feljegyzett perköltséget a per lezárulásakor a pervesztes félnek kell viselni. Ha a pernyertesség csak részleges volt – például a munkavállaló követelésének csak részben adott helyt a bíróság – a perköltség viselésére a pernyertesség/pervesztesség arányában kötelezi a feleket a bíróság.
A munkavállalói költségkedvezmény
A munkaügyi perben mindenkit megillető költségfeljegyzési jognál jelentősebb kedvezmény a munkavállalónak járó költségkedvezmény. A munkavállalói költségkedvezmény a viszonylagosan alacsony keresetű munkavállalók jogérvényesítését segíti. Munkavállalói költségkedvezményre az a dolgozó jogosult a munkaügyi perben, akinek a perrel érintett munkaviszonyból származó havi távolléti díja nem haladja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, 2 évvel korábbi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset (távolléti díj) kétszeresét.
Ez jelenleg, 2017-ben azt jelenti, hogy ha a munkavállaló havi távolléti díja a bruttó 495.600,-Ft-ot nem haladta meg, akkor jogosult a munkavállalói költségkedvezményre. A távolléti díj összegénél a keresetlevél benyújtásának időpontját kell figyelembe venni. Ha viszont a munkaviszony már korábban megszűnt, akkor annak megszűnéskor irányadó távolléti díjat kell megvizsgálni. Ha pedig a per tárgya a munkaviszony jogellenes megszüntetése, akkor a felmondás közlésének időpontja az irányadó.
A munkavállalói költségkedvezmény teljes költségmentességet biztosít. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak pervesztessége esetén sem kell viselni az állam által előlegezett költségeket. Fontos, hogy a költségmentesség nem terjed ki az ügyvédi, jogtanácsosi munkadíjra. Tehát a munkáltató ügyvédjének munkadíját pervesztessége esetén akkor is a munkavállaló viseli, ha költségkedvezményben részesült.
Dr. Szabó Gergely
