Gyakran merülnek fel vitás kérdések az ingatlanközvetítők szerződései, az azokban foglalt feltételek tisztességessége-tisztességtelensége kapcsán. A héten az ügyvédi irodánk által képviselt ingatlanközvetítő cég ügyében folytatott felülvizsgálati eljárásban fontos döntést hozott a Kúria. Milyen esetekben követelheti az ingatlanközvetítő a jutalék teljes összegét? A megbízás megszűntét követő hosszabb idő eltelte után is jogos lehet a jutalék követelés?       

A felmerült kérdések az ingatlanközvetítő szerződéséről

Az Ügyészség abból a célból indított pert egy ingatlanközvetítő cég ellen, hogy a bíróság általános jelleggel, minden fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapítsa meg, hogy a cég által alkalmazott szerződések bizonyos szerződési feltételei tisztességtelenek, ezért érvénytelennek minősülnek.

Az eljárás során felmerült lényegi kérdések a következők voltak:

  • Mikor tekinthető teljesítettnek az ingatlanközvetítésre szóló megbízás?
  • Tisztességtelen-e az olyan szerződési feltétel, miszerint a megbízási díj a közvetítőnek akkor is jár, ha a megkötött adásvételi szerződés valamilyen okból meghiúsul?
  • Tisztességtelen-e az olyan szerződési feltétel, miszerint a megbízási díj a közvetítőnek akkor is jár, ha az a kiközvetített vevővel az adásvételi szerződés megkötésére a közvetítői megbízás megszűnését követő hosszabb idő után kerül sor?
  • Tisztességtelen-e az olyan szerződési feltétel, miszerint a közvetítői megbízást teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha az eladó a megbízás megszűnte után a kiközvetített személy hozzátartozójával, megbízójával, megbízottjával köt adásvételi szerződést?

A megtámadott ítélet

A felülvizsgálati kérelmünkkel megtámadott ítéletében a Győri Ítélőtábla az ingatlanközvetítésre vonatkozó szerződés kapcsán a következőket mondta ki. A megbízó ingatlanközvetítési szerződéssel elérni kívánt célja csak akkor valósul meg, ha az adásvételi szerződés teljesül, azaz a vevő megszerzi az ingatlan tulajdonjogát és a vételárat kifizeti. Ezért tisztességtelennek mondta ki azt a szerződési feltételt, amely szerint a jutalékra akkor is jogosult a közvetítő, ha az adásvételi szerződés teljesítése a kiközvetített vevő hibájából meghiúsul.

Tisztességtelennek találta az Ítélőtábla az ingatlanközvetítői szerződés azon kikötését is, hogy a megbízási díj (jutalék) a közvetítői szerződés megszüntetését követő 24 hónapon belül is megilleti az ingatlanközvetítőt, amennyiben a megbízó a kiközvetített személlyel, annak közeli hozzátartozójával, megbízottjával, megbízójával köt szerződést.

Mit állapított meg a Kúria az ingatlanközvetítő díjáról?

A Kúria jelentőset fordított az Ítélőtábla fenti jogértelmezésén. Az Ítélőtábla döntésében foglalt fenti megállapításokat mind hatályon kívül helyezte, és az említett szerződési kikötéseket nem találta tisztességtelennek.

A Kúria ítéletében elvi éllel mondta ki, hogy az ingatlanközvetítésre vonatkozó megbízás a szerződni kívánó felek (eladó és vevő jelölt) közötti kapcsolat megteremésével teljesítettnek tekintendő. A közvetítő a jutalékot az adásvételi szerződés megkötésekor már követelheti.

Nem tartozik a közvetítő feladatai közé a szerződéses alkufolyamatban való részvétel. Az ingatlanközvetítő jutalékhoz való jogát a szerződés későbbi sorsa sem befolyásolja. Tehát nem tisztességtelen az olyan kikötés, amely szerint akkor is jár a jutalék, ha a megkötött szerződés teljesítése utóbb a felek bármelyikének hibájából mégis meghiúsul.

Ugyanezen az elvi alapon mondta ki a Kúria azt is, hogy ha a közvetítői tevékenység eredményes volt, akkor a jutalék iránti igénynek legfeljebb az elévülési idő szabhat határt.

Azaz nem szünteti meg a közvetítő díjazásra való jogosultságát, ha az adásvételi szerződést akár a megbízás megszűnését követő hosszabb idő elteltével kötik meg. Ennek feltétele, hogy a szerződéskötés a közvetítő tevékenységére legyen visszavezethető. Természetesen adott esetben ennek ellentétét perben bizonyítani lehet.

Szintén nem tartotta tisztességtelennek a Kúria az olyan kikötést, amely díjazásra jogosítja a közvetítőt akkor is, ha a megbízás megszűnte után az általa közvetített személy hozzátartozójával, megbízójával, megbízottjával jön létre az adásvételi szerződés.

Az ok ugyanaz: ha a kapcsolat a közvetítő tevékenységének eredménye, akkor jogosult a kikötött jutalékra.

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) már a Kúria által részletezett elvek mentén szabályozza a közvetítői szerződést. A döntés azért is fontos, mert a Kúria döntésében a régi Ptk. alatti szerződésekre is ugyanezen elveket alkalmazta.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

– – – – – – – –

Kövessen bennünket itt is: FacebookInstagramLinkedInPinterest


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: