A bánatpénz a szerződés biztosítékainak sajátos típusa. Nem tévesztendő össze a foglalóval és a kötbérrel. Mit érdemes tudni a bánatpénzről, mikor járhat?
A bánatpénz
A bánatpénz egy olyan pénzösszeg, amelyet a szerződéstől elálló fél köteles fizetni a másik szerződő félnek. Bánatpénz fizetésére akkor kerülhet sor, ha a felek a szerződésben az elállás jogát meghatározott pénzösszeg fizetése ellenében kötötték ki.
Elállási jog nem minden esetben illeti meg a szerződő feleket. Vannak olyan esetek, amikor az elállási jog törvényen alapul.
- Például vállalkozási szerződés esetén a megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat.
- Szintén törvényen alapul az elállási jog a különböző szerződésszegések – késedelem, hibás teljesítés – esetén.
- Bizonyos szerződéseknél azonban szerződésszegés hiányában nincs a feleknek törvényben biztosított elállási joga, például adásvételi szerződés esetén.
Fontos, hogy bánatpénz nem köthető ki a törvény alapján fennálló elállási jog gyakorlása esetére. Például, ha a fél hibás teljesítés miatt kellékszavatossági igényként él az elállás jogával, akkor erre az esetre bánatpénz fizetése nem köthető ki.
A szerződő felek azonban szerződési szabadságukkal élve olyan esetben is biztosíthatnak a szerződéseben elállási jogot, amikor a félnek jogszabályban rögzített elállási joga nincs.
Ilyen esetben a felek megállapodhatnak arról a szerződésben, hogy a szerződésben biztosított elállási jogot meghatározott összegű bánatpénz fizetése ellenében gyakorolhatja a fél.
Miben más a foglaló és a kötbér?
A bánatpénzt érdemes megkülönböztetni a foglalótól és a kötbértől. Ezeknek szintén biztosítéki szerepük van, de funkciójuk nem azonos a bánatpénzzel.
A bánatpénz szerepe, hogy a szerződés fenntartását elősegítse.
Ezt a szerepet úgy tölti be, hogy az elállásra jogosult fél e jogát csak pénzösszeg fizetése ellenében gyakorolhatja. Ez pedig adott esetben visszatarthatja attól, hogy minden alap nélkül elálljon a szerződéstől.
A bánatpénztől eltérően a foglaló a szerződés teljesítését biztosítja.
Foglalót akkor kell fizetni, ha a szerződés teljesítése meghiúsul. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
A kötbér fizetésére vonatkozó kötelezettséget a szerződés megszegése esetére lehet kikötni.
Ez nem kapcsolódik szükségszerűen a szerződés megszüntetéséhez, mint a bánatpénz.
Mindhárom biztosítékra jellemző, hogy csak létező, érvényes szerződés esetén gyakorolható. Például nem lehet szó bánatpénzről, ha a felek még nem kötöttek szerződést.
A bánatpénz összege
A bánatpénz összege a felek megállapodásától függ. Ezt a feleknek kell meghatározniuk a szerződésben.
A feleknek ennek során mérlegelniük kell, hogy a túl alacsony összegű bánatpénz nem járul hozzá a szerződés fenntartásához, hiszen nem készteti meggondolásra a másik felet, ha el kíván állni a szerződéstől. A túlzottan magas összeg pedig éppen az ellenkező hatást érheti el, jelképessé téve az elállás lehetőségét.
A túlzott mértékű bánatpénz összegét a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti. Annak megítélésénél, hogy az összeg túlzott-e a bíróságnak figyelembe kell vennie, hogy milyen összeg mellett tudja betölteni a bánatpénz a megfelelő funkcióját. Ennek során figyelembe kell venni a szerződésben foglalt szolgáltatások értékét, illetve a szerződés nem teljesítése esetén a feleknél felmerülő kár várható összegét is.
Dr. Szabó Gergely
