A megbízási szerződés nagyon elterjedt szerződéstípus. Egyik fő jellemzője, hogy a megbízottnak díjazás akkor is jár, ha tevékenysége nem vezetett eredményre. Azonban előfordulnak olyan megbízások is, ahol megbízási díjként sikerdíjat kötnek ki a felek. Melyek a sikerdíj alapvető jellemzői?
A megbízási szerződés díjazása általában
A megbízás egy olyan szerződéstípus, amelynek alapján a megbízott valamely feladatot köteles ellátni, cserébe pedig a megbízó díjat fizet neki.
A megbízásra vonatkozó általános szabályok alapján a megbízási díj akkor is jár a megbízottnak, ha eljárása akár részben, akár egészben nem vezetett eredményre. Többek között ez különbözteti meg a megbízást az olyan eredményhez kötött szerződésektől, mint például a vállalkozási szerződés. A vállalkozási szerződésben a vállalkozó valamely tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására (pl. terv elkészítése, épület felépítése stb.) vállal kötelezettséget. A díjazás edig az eredmény elérésekor illeti meg. Ezzel szemben a megbízott magáért a feladat ellátásáért kap díjazást, az eredménytől függetlenül.
Előfordulhat azonban, hogy a megbízott nem látta el megfelelően a rábízott feladatot és az eredmény emiatt marad el. Erre az esetre a törvény előírja, hogy nem jár a megbízottnak díjazás, ha az eredmény a megbízottnak felróható okból maradt el.
Sikerdíj a megbízási szerződésben
A megbízásra vonatkozó általános szabályok nem kötik eredmény eléréséhez a megbízási díjra való jogosultságot. A gyakorlatban azonban számos olyan megbízási szerződés létezik, ahol a felek megbízási szerződésében sikerdíj szerepel.
Sikerdíjas megbízásról akkor beszélhetünk, ha a megbízási díj vagy annak egy része csak az eredmény elérése esetén jár a megbízottnak. Ettől a megbízási szerződés még nem válik vállalkozássá, csupán a díjra való jogosultság körében tér el az általános szabályoktól.
Sikerdíjas megbízás rendszerint akkor jön létre, ha a felek erről külön megállapodtak, mivel a megbízás törvényi szabályozása nem szól a sikerdíjról. Vannak azonban a megbízási szerződésnek olyan, törvényben is szabályozott altípusai, amelyek esetén a jogszabály is eredményhez kötött díjazást ír elő. Ennek legtipikusabb példája a közvetítői szerződés. A Polgári Törvénykönyv előírja, hogy a közvetítői díj (pl. jutalék, sikerdíj) a közvetített szerződés megkötésének időpontjában válik esedékessé.
Egyéb területeken is előfordul sikerdíj a szerződésben. Például ügynöki szerződéseknél, szakértői megbízásoknál, ügyvédi megbízás esetén. Érdekesség, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló törvény bizonyos korlátot szab a sikerdíjas megbízásnak. A törvény ugyanis kimondja, hogy bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíj, azaz a sikerdíj annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj 2/3-át meghaladja.
Járhat-e sikerdíj a szerződés megszűnése után?
A sikerdíjban megállapodott megbízott nehéz helyzetbe kerülhet akkor, ha a megbízási szerződése azelőtt szűnik meg, hogy a kikötött eredmény megvalósult volna. Ilyenkor alapesetben nem jár neki a sikerdíj, hiszen az eredmény elmaradt.
Felmerül a kérdés, hogy járhat-e a megbízottnak sikerdíj akkor, ha az eredmény a szerződés megszűnése után mégis bekövetkezik?
Általánosságban nem lehet kimondani, hogy a megbízottnak ilyen esetben mindig járna a kikötött sikerdíj, hiszen a felek közötti szerződés már megszűnt.
Viszont a megbízott jogosulttá válhat a sikerdíjra a megbízás megszűnése után is, ha bizonyítja, hogy a később bekövetkezett eredmény az ő megbízotti tevékenysége következtében valósult meg.
Dr. Szabó Gergely
