A munkaviszony munkáltató általi felmondására sok szabály vonatkozik. Az egyik ezek közül az indoklási kötelezettség. A munkáltatói felmondás indoklásának meghatározott törvényi feltételei vannak. Milyen lehet a munkáltatói felmondás indoklása?
A munkáltatói felmondás indoklása
A munkáltatói felmondás egyik legfontosabb követelménye, hogy azt megfelelően meg kell indokolni. A megfelelő indoklás hiányában jogszerű felmondásról nem beszélhetünk.
A Munka Törvénykönyve szerint a felmondás jogszerű indoka lehet:
- A munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatosan tanúsított magatartása. A munkaviszonnyal kapcsolatos magatartás lehet például kötelezettség megszegése, munkavégzéstől való távolmaradás.
- A munkavállaló képessége. Ez leggyakrabban az alkalmatlanság formájában jelenik meg. A munkaköri feladatokra való alkalmatlanság azt jelenti, hogy a munkavállaló a számára kijelölt munkafeladatokat valamely személyében rejlő ok (képesség, adottság, készség) hiánya miatt nem tudja ellátni.
- A munkáltató működésével összefüggő ok. Ilyen tipikusan az átszervezés vagy a munkakör megszüntetése. Ilyen esetben nem az a lényeges, hogy az átszervezés célszerű vagy gazdaságos volt-e a munkáltató részéről. A bíróság az átszervezés célszerűségét ugyan nem vizsgálja, de annak valóságát, tényleges megtörténtét igen.
Fontos, hogy a felmondás indokának a felmondás szövegéből világosan, egyértelműen ki kell tűnnie.
Ez nem azt jelenti, hogy minden apró részletet le kell írni a felmondásban. A felmondásnak viszont tartalmaznia kell azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyekre a munkáltató a felmondást alapította. Ezek összefoglalva is szerepelhetnek a felmondásban. Nem az lesz a döntő, hogy a munkáltatói felmondás részletező vagy összefoglaló indoklást tartalmaz-e. Az a fontos, hogy a felmondás okaiból megállapítható legyen, hogy miért nincs szükség a munkavállaló munkájára.
Mikor jogszerű a munkáltatói felmondás indoklása?
A munkáltató felmondása esetén a felmondási indoknak valósnak és okszerűnek kell lennie.
Az indok akkor tekinthető valósnak, ha az megfelel a tényeknek. Ez azonban önmagában még nem elegendő.
Az indoklásnak okszerűnek is kell lennie. Az okszerűség azt jelenti, hogy a valós oknak okozati összefüggésben kell állnia a munkaviszony rendeltetésének elvesztésével. Például lehet valós ok, hogy a munkáltatónál átszervezés történt. Ám, ha ez nem áll okozati összefüggésben a felmondással érintett munkavállaló munkakörével, mert az továbbra is megmaradt a munkáltatónál, akkor az átszervezésre történő hivatkozás nem okszerű indok.
A felmondás valós és okszerű indokának a felmondás közlésekor kell fennállnia.
Arányosság a munkáltatói felmondás esetén
A felmondás jogellenességének vizsgálatakor figyelemmel kell lenni az arányosságra is.
Például a munkavállaló egyszeri pár perces késése nem adhat alapot a felmondásra. A kevésbé súlyos munkavállalói magatartások szankcionálására több enyhébb eszköz is a munkáltató rendelkezésére áll.
A kisebb, bár rendszeresen előforduló hibák, a mindennapos késés, vagy például a munkavégzés során fennálló többszöri ittas állapot már megalapozhatja a munkáltató felmondását.
A munkáltatói felmondás indoklásának bizonyítása
Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az írásban közölt felmondási ok helytálló.
Fontos, hogy a felmondással kapcsolatos munkajogi perben már csak olyan okra lehet hivatkozni, amit a felmondás is tartalmazott. Ezért is lényeges, hogy a munkáltató felmondása esetén a felmondás indoklása megfelelő legyen.
Több felmondási indok esetén már egy indok is megalapozhatja a felmondás jogszerűségét, ha azt sikeresen bizonyítja a munkáltató.
Dr. Kocsis Ildikó