A munkáltató egyik alapvető kötelezettsége, hogy a munkavállalók számára biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést. Ahhoz, hogy e kötelezettségének eleget tudjon tenni, alapvető feltétel, hogy a munkáltató tisztában legyen a munkabiztonságot és a dolgozók egészségét veszélyeztető kockázatokkal, és megtegye a szükséges lépéseket. Ezért a munkáltatónak nemcsak joga, hanem kötelessége is kockázatértékelést végezni. Mit értünk munkavédelmi kockázatértékelés alatt? Milyen hatással van a kockázatértékelésre a koronavírus járvány?
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
A jogszabályok a munkáltató kötelezettségévé teszik, hogy biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek érvényesülését.
Ez a követelmény összetett feladatot ró a munkáltatóra. Többféle feltételnek kell megfelelnie, amelyek adott esetben munkahelyenként és munkakörönként eltérőek lehetnek.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit általában személyi, tárgyi és szervezési jellegű feltételekre szokták osztani.
- A személyi jellegű feltételek közé tartozik például, hogy csak olyan munkára és akkor alkalmazható a munkavállaló, ha ahhoz megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, és a munkára alkalmas. Bizonyos munkakörök esetén csak sikeres pályaalkalmassági vizsgálat után lehet alkalmazni a dolgozót. A munkáltató feladata az is, hogy megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót biztosítson a munka elvégzésére.
- A tárgyi feltételek közé tartoznak a munkahelyet, a munkaeszközt, a védőeszközöket, az alkalmazott technológiát érintő széleskörű egészségvédelmi és munkabiztonsági intézkedések. Ide tartozik például az eszközöket, technológiát, munkahelyet érintő időszakos biztonsági felülvizsgálat, és adott esetben a rendkívüli ellenőrzés. A tárgyi feltételek közé tartozik például a munkahely céljára szolgáló megfelelő épület biztosítása, beleértve a munka jellegének megfelelő beosztást, belmagasságot, légtérfogatot, közlekedési útvonalakat. A munkáltató köteles biztosítani többek között az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgásteret, a megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet, az öltözködési, tisztálkodási, étkezési, pihenési lehetőséget stb.
- A munkáltató köteles az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szervezési feltételeit is biztosítani. Például a munkafolyamatok és a munka szervezése és irányítása során biztosítani kell e feltételek teljesülését. A munkáltatónak gondoskodnia kell a szükséges oktatás és tájékoztatás megszervezésétől, a munkahelyi elsősegélynyújtás biztosításáról.
Mi a munkavédelmi kockázatértékelés?
A munkáltató a munkavédelmi kötelezettségeinek akkor tud eleget tenni, ha rendszeresen vizsgálja és értékeli azokat a tényezőket, amelyek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményére hatással vannak. A munkáltató ennek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket a munkabalesetek és az egészségkárosodások megelőzése érdekében.
A munkáltatónak jogszabályban előírt kötelezettsége, hogy rendelkezzen munkavédelmi kockázatértékeléssel.
A kockázatértékelésben meg kell vizsgálni és értékelni kell a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, a munkahelyek kialakítására. Az értékelésben azonosítani kell a várható veszélyforrásokat és veszélyhelyzeteket. Meg kell határozni a veszélyeztetettek körét és számát. Meg kell becsülni a veszély jellegét (baleset, egészségkárosodás), valamint a veszélyeztetettség mértékét. A munkavédelmi kockázatértékelés eredménye alapján tudja meghatározni a munkáltató a szükséges védelmi intézkedéseket.
A kockázatértékelést a munkáltató a tevékenység megkezdése előtt köteles elkészíteni. A munkáltató működése során legalább 3 évente – indokolt esetben ennél gyakrabban – köteles ismét elvégezni, felülvizsgálni a kockázatértékelést. A felülvizsgálatot indokolhatja például az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz megváltoztatása.
A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, amelyet a munkáltató szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztethet el.
Munkavédelmi kockázatértékelés és a koronavírus
A koronavírus járvány a munkavédelem területén is komoly kihívás elé állította a munkáltatókat. A járványhelyzet további kötelezettségeket rótt a munkáltatókra, hiszen az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása e megváltozott körülmények között is terheli a munkáltatókat. Vonatkozik ez azokra a munkáltatókra, amelyek a járvány alatt is változatlanul üzemelnek, és vonatkozik azokra is, amelyek a járványügyi korlátozások enyhítésével kezdenek visszaállni a működésbe, pl. a vendéglátás vagy a turizmus területén.
A járvány olyan egészségügyi veszélyforrást jelent, amely indokolttá teszi a munkavédelmi kockázatértékelés felülvizsgálatát. Ezt azon munkáltatóknak, amelyek a veszélyhelyzet alatt működtek, már meg kellett tenniük. Akik pedig most kezdenek el újra működni, azoknak a kockázatértékelést az újraindulás előtt kell elvégezniük.
A munkavédelmi kockázatértékelés során meg kell vizsgálni, hogy a munkavállalók egészsége milyen mértékű veszélynek van kitéve, és egészségük megóvása miként valósítható meg, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályi előírásokat is (pl. védőtávolságok). Ennek során figyelemmel kell lenni a munkafeltételekre és munkafolyamatokra, a vírus elleni védekezés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására. A munkáltatónak meg kell határozni a szükséges védelmi intézkedéseket, ideértve a munka megfelelő szervezését is (pl. fokozatos visszaállással). Tájékoztatni kell a munkavállalókat mindezen lépésekről, és megfelelő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni őket. Természetesen a jogszabály nem támaszt olyan irreális elvárást, hogy a munkáltató száz százalékosan zárja ki a fertőzés esélyét, azonban az elvárható intézkedéseket meg kell tenni a veszély csökkentése érdekében.
Dr. Szabó Gergely
