Mikor kötünk szerencseszerződést? Akkor is, amikor nem is gondolnánk

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

Mi a szerencseszerződés? Amikor szerződést kötünk, akkor az esetek döntő többségében már a szerződéskötéskor tudjuk, hogy pontosan milyen kötelezettségeink és jogainak vannak. Azt is tudjuk, hogy az adott és kapott szolgáltatásoknak mennyi az értéke. Vannak azonban olyan szerződések, amelyek esetében a szerződés egyes lényeges elemei bizonytalan feltételtől vagy eseménytől függnek. Az ilyen a szerződéseket gyakran nevezik szerencseszerződéseknek. Milyen szerencseszerződések vannak? Mit kell tudni a szerencseszerződésekről?

Mit értünk szerencseszerződés alatt?

Szerencseszerződésnek rendszerint az olyan szerződéseket nevezzük, melyekben valamely lényeges szerződési elem olyan bizonytalan eseménytől, feltételtől függ, amelyre a feleknek nincs ráhatásuk.

Innen a szerencsére utaló elnevezés, mivel e feltételek bekövetkezése, a bekövetkezés ideje, adott esetben még az esemény tartalma is bizonytalan. Ezért nem szerencseszerződés például a határozatlan időre kötött bérlet. Bár az ilyen bérleti szerződést nem határozott időre kötötték, de a felek saját döntésük alapján felmondhatják azt.

A szerencse elem gyakran a szerződésben foglalt szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségének bizonytalanságában van. A szerencse elem megjelenhet például magában a szerződésben vállalt szolgáltatás tárgyában is, tehát magának a szolgáltatásnak a létrejötte is lehet bizonytalan.

A szerencseszerződés legtipikusabb következménye, hogy maga a szerencse elem rendszerint nem támadható benne.

Például, ha a szerencseszerződésben bizonytalan a szolgáltatás vagy az ellenszolgáltatás értéke, akkor az ilyen szerződés nem támadható a szolgáltatás-ellenszolgáltatás értékének feltűnő aránytalansága miatt. Ugyanis a szerződés szerencse jellegéből következik, hogy a szerződő felek tisztában voltak azzal, hogy értékaránytalanság létrejöhet.

Tartási, életjáradéki és öröklési szerződések: ezek is szerencseszerződések?

Legtipikusabb szerencseszerződésként a tartási és életjáradéki szerződéseket, valamint az öröklési szerződést szokták említeni.

  • A tartási szerződés alapján az eltartó fél azt vállalja, hogy az eltartottat haláláig ellenérték fejében eltartja. A tartási kötelezettséghez tartozik mindaz, amire az eltartott körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátásához és gondozásához szükség van. Így rendszerint ide tartozik például az élelmezés, a lakhatás biztosítása, a takarítás, az eltartott ruházattal való ellátása, betegség esetén ápolása, és az eltartott illő eltemettetése.  Az eltartott a tartásért a szerződésben foglalt ellenértéket adja, amely nagyon gyakran ingatlan, de lehet más értékes ingóság, pénz vagy akár átruházható jog is.
  • Az életjáradéki szerződés abban különbözik a tartási szerződéstől, hogy a kötelezett nem tartást nyújt a vele szerződőnek, hanem rendszeresen – általában havonta – életjáradékot fizet. Az életjáradék szinte mindig pénzösszeg, de nem kizárt más helyettesíthető dolog visszatérő átadása sem.
  • Az öröklési szerződésben az örökhagyóval szerződő fél szintén tartási vagy életjáradék fizetési kötelezettséget vállal. Ennek ellenében az örökhagyó pedig azt vállalja, hogy a vele szerződőt örökösévé teszi, akár az egész vagyona, akár annak egy része tekintetében. 

E szerződések szerencse eleme abban rejlik, hogy nem lehet előre tudni, hogy a tartást vagy életjáradékot meddig kell teljesíteni. Így bizonytalan, hogy a jogosult halálig a nyújtott szolgáltatás fedezi-e az ellenértéket, például az eltartóra átruházott ingatlan értékét. Azonban a szerencse jellegből eredően nem támadható meg e szerződés értékaránytalanság miatt. Nem támadható meg például azon az alapon, hogy az eltartott 5 éven belül elhunyt, és az addig nyújtott tartás értéke nem arányos az ellenszolgáltatásként kapott ingatlan értékével.

Egyéb szerencseszerződések

A tartási, életjáradéki és öröklési szerződések mellett előfordulnak más szerencse elemet tartalmazó szerződések is.

  • Ide sorolható például, ha valaki egy jövőbeli követelését ruházza át másra, azaz jövőbeli követelést engedményez. Ebben az esetben szerencse elem lehet, ha a követelés létrejötte vagy annak összege bizonytalan.
  • Szerencseszerződésnek tekinthetők egyes spekulációs és tőzsdei ügyletek is.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

– – – – – – – –

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest

 

Címkék: , , , , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége

  • Címünk: 1094 Budapest, Ferenc körút 39. IV/1.
  • Telefon/Fax: 06-1-266-66-21
  • Mobil: 06-30-692-93-92
  • E-mail: info(kukac)kocsis-iroda.hu
  • Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.