A szerződés megszüntetésének egyik módja a szerződéstől való elállás. Elállásra jogi szempontból tehát egy már megkötött szerződés esetén van lehetőség. A szerződéskötést megelőzően a szerződéskötési szándéktól való „elállás” nem jelent jogi értelemben vett elállást. Természetesen a szerződéstől való elállásra meghatározott feltételek fennállása esetén van lehetőség. Mikor lehet a szerződéstől elállni és mik az elállás következményei?
Az elállás és következményei
Az elállás a szerződést egyoldalúan megszünteti. Tehát nem szükséges, hogy az elállást a másik szerződő fél elfogadja, abba beleegyezzen. Az elállás – ha jogszerű volt – megszünteti a szerződést amikor az elállást tartalmazó nyilatkozatot a másik féllel közlik.
Az elállás legfontosabb következménye, hogy a szerződést felbontja, azaz a szerződést a megkötés időpontjára visszamenően szünteti meg. Ez azt jelenti, hogy a szerződés alapján már teljesített szolgáltatásokat (például kapott dolgot, pénzt) vissza kell adni. Ebből az is következik, hogy a szerződéstől csak akkor állhat el valaki, ha az általa kapott szolgáltatást képes visszaadni. Ha erre nem képes, akkor a szerződés felmondásának lehet helye.
Felmondás esetén a szerződés a jövőre nézve szűnik meg. Felmondáskor tehát a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A felmondásig teljesített szolgáltatásokkal pedig el kell számolniuk egymással.
Az elállás általános esetei
A szerződéstől való elállásra rendszerint szerződésszegés esetén van lehetőség. Elsősorban tehát akkor, ha a másik fél a szerződés szerinti kötelezettségét nem, vagy nem megfelelően tejesíti.
Elállásra abban az esetben van lehetőség, ha a másik fél szerződésszegése miatt a szerződés teljesítéséhez fűződő érdek megszűnt.
Az érdek megszűnése alatt a szerződés teljesítéséhez fűződő gazdasági érdek megszűnését kell érteni. Így azt, ha a szerződéssel megvalósítani kívánt cél a szerződésszegés miatt már nem érhető el.
-
A késedelem
Ha a szerződésszegés abban nyilvánul meg, hogy a szerződő fél a kötelezettségének teljesítésével késedelembe esik, azaz ha a megállapított határidőben nem teljesít, szintén lehetőség van az elállásra.
Ha a késedelem miatt a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől.
Késedelem esetén nincs szükség az érdekmúlás bizonyítására sem, ha a késedelembe esést követően a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő is eredménytelenül telt el. Nincs szükség póthatáridő tűzésére sem, ha a szerződést a felek megállapodása szerint, vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott teljesítési időben – és nem máskor – kellett volna teljesíteni. Ez utóbbi eset nem egyszerűen azt jelenti, hogy a határidőt a felek dátumszerűen meghatározzák. Egyértelműnek kell lennie, akár a felek megállapodásából, akár magából a szolgáltatásból, hogy azt a szigorú határidőben és nem máskor kell teljesíteni. Például egy esküvői torta elkészítésére vonatkozó megrendelést nyilvánvalóan az esküvőt megelőzően és szigorúan addig kell teljesíteni.
-
A hibás teljesítés
Ha a szerződésszegés a szerződés hibás teljesítésében nyilvánul meg, elállásra akkor van lehetőség, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a jogszabályi feltételekkel nem tud eleget tenni, illetve ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
Szintén van elállási jog abban az esetben, ha a szerződő fél jogszavatossági kötelezettségének nem tesz eleget. Ilyen eset például, ha a megvásárolt ingatlanon teher, például jelzálogjog, illetve elidegenítési- és terhelési tilalom van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza vagy korlátozza, és e teher alól az eladó felszólításra sem mentesíti az ingatlant.
Elállási jog egyéb esetekben
A szerződésszegés esetén fennálló elállási jog általános jellegű. Tehát elviekben bármely szerződésre vonatkozhat. Ténylegesen nem alkalmazható viszont olyan szerződések esetén, ahol a felek által teljesített szolgáltatás olyan jellegű, ami nem visszafordítható, nem visszaadható. Ezekben az esetekben a szerződés teljesítésének megkezdése után a felmondás joga áll rendelkezésre.
A szerződésszegés esetein kívül más esetekben is biztosíthat elállási jogot a Polgári Törvénykönyv.
Például, ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére a célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítását fenntartja, a vállalkozó elállhat a vállalkozási szerződéstől. A megrendelő pedig a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat.
Mivel a szerződő felek a szerződés tartalmát főszabály szerint szabadon állapíthatják meg, ezért természetesen arra is van lehetőségük, hogy a szerződésükben elállási jogot létesítsenek egyik vagy másik félnek.
Dr. Szabó Gergely
