A munkaviszonyban a munkavégzés rendszerint azokon a napokon történik, amelyek munkanapnak minősülnek. Vannak azonban olyan napok, amelyek jogszabály alapján munkaszüneti napok, de e napokon is felmerülhet a munkavégzés szükségessége. Milyen esetekben rendelhető el munkavégzés munkaszüneti napra?
Mi számít munkaszüneti napnak?
Ez alatt a nap alatt a köznyelvben sok esetben azokat a napokat is értik, amelyen a munkaidő-beosztása szerint nem kell dolgoznia a munkavállalónak. A munkaszüneti nap jogi fogalma azonban nem keverendő össze a munkáltató által beosztott heti pihenőnappal vagy a hétvégével.
A Munka Törvénykönyve határozza meg, hogy melyek azok a napok, amelyek munkajogi szempontból munkaszüneti napnak tekintendők. Ezek a következők: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.
Munkavégzés munkaszüneti napon
Rendszerint a munkaviszonyban a munkáltatót illeti meg a munkaidő-beosztás joga. E jogával élve a munkáltató néhány kivételtől eltekintve szombatra is elrendelhet rendes munkaidőben való munkavégzést, és bizonyos esetekben akár vasárnapra is.
Azonban munkaszüneti napra, vagyis az ünnepnapra szigorúbb feltételek esetén rendelhető el munkavégzés, hiszen ez a nap – mint a neve is mutatja – olyan nap amikor munkavégzés nem folyik.
Munkaszüneti napra akkor osztható be rendes munkaidő, ha a Munka Törvénykönyve megengedi:
- a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
- az idényjellegű munkavégzés esetén,
- a megszakítás nélküli tevékenység esetén,
- a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
- külföldön történő munkavégzés során.
Munkaszüneti napra túlóra, azaz rendkívüli munkaidő akkor rendelhető el, ha ezen a napon egyébként rendes munkaidőben is foglalkoztatható lenne a munkavállaló.
Ezen a napon elrendelhető rendkívüli munkavégzés akkor is, ha
- baleset,
- elemi csapás,
- súlyos kár,
- az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében szükséges.
A munkavállaló díjazása munkaszüneti napra
Azt a munkavállalót, akit munkaszüneti napon rendes munkaidőben foglalkoztatnak, az alapbére felett 100%-os bérpótlék illeti meg.
Ez a bérpótlék nem keverendő össze sem a vasárnapi pótlékkal, sem a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékkal. A munkaszüneti napon való munkavégzésért önmagában azért jár a 100%-os bérpótlék, mivel eleve kivételes jellegű, ha a dolgozót ezen a napon való munkavégzésre lehet kötelezni.
A munkaszüneti napon való munkavégzésért járó bérpótlék illeti meg a dolgozót akkor is, ha olyan vasárnapon kell dolgoznia, amely húsvét- vagy a pünkösdvasárnapra esik. Természetesen akkor is megilleti a munkavállalót a 100%-os bérpótlék, ha vasárnapra eső munkaszüneti napon végez munkát. A 100%-os mértékű bérpótlék akkor is jár a dolgozónak, ha munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben foglalkoztatják.
Dr. Szabó Gergely
