Egy másik cikkben megnéztük, hogy ki és milyen okból támadhatja meg a végrendeletet. Láthattuk, hogy a megtámadás a végrendelet érvénytelensége vagy hatálytalansága esetén lehetséges. Mikor érvénytelen egy végrendelet? Mikor mondhatjuk, hogy hatálytalan? Mi a különbség érvénytelen és hatálytalan végrendelet között?
Mikor érvénytelen a végrendelet?
Az érvénytelen végrendeletnek már a létrejöttétől kezdve olyan hibája van, ami miatt nem alkalmas a jogi hatás kifejtésére.
Nem kizárt, hogy a végrendeletnek csak egy része lesz érvénytelen.
Az érvénytelen végrendelet esetei
Többféle okból minősülhet érvénytelennek a végrendelet. Tekintsük át az érvénytelenséghez vezető okok főbb típusait.
-
A végrendelet érvénytelenségéhez vezet, ha a végrendelet valamilyen formai hibában szenved.
Ez azt jelenti, hogy nem felel meg azoknak az alaki követelményeknek, amelyet a jogszabály az adott végrendelet típusra előír. Így érvénytelen például a gyorsírással, vagy más, a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült végrendelet. A saját kézzel írt, több különálló oldalból álló végrendelet érvénytelen, ha hiányzik az oldalakról a folyamatos sorszámozás. Érvénytelen a más által írt végrendelet, ha az örökhagyó nem írta alá, vagy hiányzik róla a tanúk aláírása.
-
Érvénytelen a végrendelet akkor is, ha a végrendelkezőnek hiányzott a végrendelkezési képessége.
Ilyen például a 14. életévét be nem töltött kiskorú végrendelete. De ilyen az írástudatlan, olvasásra, nevének aláírására képtelen állapotban lévő személy írásbeli magánvégrendelete is.
-
Az érvénytelen végrendeletek közé tartoznak azok az esetek, amikor a végrendelkező akarata szenvedett valamilyen hibában.
Ide tartozik például, ha az örökhagyó tévedett a végrendelet tartalmában, vagy nem is akart végrendelkezni. Akarati hiba az is, ha az örökhagyót jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírták rá a végintézkedésre. Fontos, hogy az akarati hiba miatt fennálló érvénytelenség megszűnik, ha az örökhagyó az intézkedést utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja.
-
A végrendeleti rendelkezés érvénytelenségét okozhatja tartalmi hiba is.
Ilyen például a végrendeleti tanú vagy a tanú hozzátartozója javára szóló juttatás, amennyiben a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó nem saját kezűleg írta és írta alá vagy további két tanú nem működött közre a végrendeletnél. Tartalmi okból érvénytelen az a végrendeleti intézkedés is, amely jó erkölcsbe ütköző, vagy érthetetlen, lehetetlen, ellentmondó feltételt tartalmaz, feltéve, ha az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg. Tartalmilag érvénytelen az olyan rendelkezés is, amelyben a végrendelet megtételekor még meg nem fogant személyt nevez örökössé az örökhagyó.
A hatálytalan végrendelet
A hatálytalan végrendelet a létrejöttekor még hibátlan, ám utóbb olyan körülmény, ok következik be, ami miatt alkalmatlanná válik a végrendelethez társuló jogi hatás kifejtésére.
A hatálytalanság oka minden esetben a végrendelet megtétele után merül fel.
A hatálytalanság egyes okai
A végrendelet hatálytalansága több okból is bekövetkezhet.
-
A végrendelet hatálytalanságának leggyakoribb oka a végrendelet visszavonása.
A visszavonás történhet kifejezett nyilatkozattal. Hallgatólagos visszavonásnak nevezzük, ha az örökhagyó új végrendeletet tesz, amely esetben a korábbi végrendelet hatályát veszti. Fontos azonban, hogy a korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései hatályban maradnak, kivéve, ha megállapítható, hogy ez az örökhagyó akaratával ellentétes lenne.
-
A végrendelet hatálytalanságát még több más ok is előidézheti. Így hatályát veszti az írásbeli magánvégrendelet, ha azt a végrendelkezési képességgel rendelkező örökhagyó vagy az ő beleegyezésével más megsemmisíti.
-
A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti akkor is, ha azt a végrendelkező visszaveszi a közjegyzői letétből.
-
Hatálytalanná válik a közvégrendelet és az írásbeli magánvégrendelet is, ha a végintézkedést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisül vagy nem található meg, ha az örökhagyó a megsemmisülésbe belenyugodott.
Dr. Szabó Gergely
