Volt már rá példa, hogy az egyik fél azt gondolta, kötöttek szerződést, míg a másik azt, hogy nem. De hogy lehet ez? Nem egyértelmű, hogy mikor szerződünk és mikor nem? Mitől függ, hogy létrejött-e a megállapodás a felek között?
Hogyan szerződünk?
Egy szerződés többféle módon is létrejöhet:
- írásban,
- szóban vagy
- ráutaló magatartással.
De akkor honnan tudhatjuk, hogy megköttetett? Mikor szerződünk? A válaszok a következők.
Írásbeli szerződések
Írásban megkötött szerződésnek minősül a levél, távirat, fax és ma már a különösen fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirattal megkötött megegyezés.
Írásban létrejött megállapodásnál legalább annak lényeges tartalmát írásba kell foglalnunk.
Mi tekinthető lényeges tartalomnak?
Erre a jogszabályok és a bírósági ítéletek adják meg a választ.
Egy ingatlan adásvétel esetében például a következőkben biztosan meg kell állapodni: kik a szerződő felek, az ingatlan eladására vonatkozó akarat, melyik ingatlanról van szó, mennyi a vételár.
Egy szerződés létrejöttéhez a jog szerint lényeges feltételeken túl minden olyan kérdésben is meg kell állapodni, ami valamelyik fél számára lényeges.
Sokszor előfordul azonban, hogy valami nem kerül bele a megállapodásba. Ha ezt jogszabály rendezi, akkor az lesz a szerződés része. Azokra a kérdésekre tehát, melyeket jogszabály is rendez nem szükséges külön is kitérni.
Bizonyos szerződések csak írásban jöhetnek létre, mert jogszabály így rendelkezik. Ilyen például az ingatlan-adásvétel, a zálog, vagy a bankhitel is. Arra is van lehetőség, hogy maguk a felek kössék ki az írásbeli alakot érvényességi feltételként.
Fontos, hogy ha a felek döntése alapján jött létre írásban egy megállapodás, de a szerződésben nem szerepel külön, hogy az írásbeli alak egyben érvényességi feltétel is, akkor később az szóban, vagy akár ráutaló magatartással is módosulhat, vagy megszűnhet.
Mikor szóban szerződünk, azaz a szóbeli szerződések
Mikor szóban szerződünk, akkor szóban kifejezetten megállapodunk abban, hogy egymással szerződést kötünk, és ennek lényeges elemeit is megbeszéljük.
Ennél a típusnál a későbbi vita nagy nehézséget tud okozni. Ekkor már nehezebb bizonyítani, hogy miről is szólt a megállapodás. A bizonyítás történhet tanúkkal, vagy a megállapodás egyéb körülményeinek vizsgálatával.
Ráutaló magatartással létrejött szerződések
A ráutaló magatartás aktív cselekvéssel vagy éppen passzivitást mutatva, minden egyéb szóbeli nyilatkozat nélkül közvetíti a szerződéses akaratot.
Egy-egy cselekvés, magatartás azonban sokféle jelentést hordozhat, sok indoka lehet. Egy biztos, hogy automatikusan nem mindig jön létre szerződés. De akkor miből tudhatjuk, hogy szerződünk vagy sem?
Fontos, hogy megállapodás létrejöttére csak az a magatartás alkalmas, amiből az arra irányuló akarat az általános élettapasztalat szerint a másik fél által kétségtelenül felismerhető volt.
Nem jön létre szerződés, ha a felek magatartása – önmagában vagy a korábbi tárgyalásokkal, az ügyletkötés körébe eső körülményekkel együtt – nem fejezi ki a megegyezést a lényeges kérdésekben. Példaként gondoljunk csak arra, amikor felszállunk a buszra. Ekkor ráutaló magatartással szerződést kötöttünk az utazásra.
Dr. Kocsis Ildikó
