Az utóbbi hónapokban, hetekben csak kapkodjuk a fejünket, újabb és újabb jogszabályi előírásokról, módosításokról tudósít a média. Ami legújabban felkavarta a közvéleményt, az ismét a Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása. De miről is van szó valójában? Mikortól törvény a törvény? Mit kell tudnunk, hogy ne teljenek felesleges zaklatottságban mindennapjaink?
A hírek két oldala
A gyorsan terjedő hírek egyrészt előnyösek, hiszen így időben értesülhetünk az új törvényekről, jogszabályokról, és ha kell, fel is készülhetünk rá időben. Ha valóban szükséges a felkészülés!
Van azonban némi hátulütője is a szűnni nem akaró hírözönnek. No, nem annak, ha hiteles tájékoztatást kapunk az új szabályokról. Annak azonban már annál inkább, hogy a tudósítások már egy-egy jogszabály módosítási tervezetet is úgy állítanak be – vagy jobb esetben csak nem hangsúlyozzák ki, hogy tervezetről beszélnek – mintha holnaptól már azt kellene alkalmaznunk.
A híreket megfelelő alaptudás birtokában tudjuk csak helyesen értékelni, kiértékelni.
Itt van például a legutóbbi Munka Törvénykönyve tervezett módosítása, mely messze áll még attól, hogy valóban kötelező legyen a munkaadókra és munkavállalókra. De akkor mi az igazság?
Hogyan születik a törvény?
Még mielőtt választ adnék a fenti kérdésre, gyorsan tekintsük át, hogy mi is minősül jogszabálynak!
Jogszabálynak minősülnek a törvények, a még hatályban lévő törvényerejű rendeletek, a kormányrendeletek, a miniszteri rendeletek és az önkormányzati rendeletek. Ez a sorrend egy hierarchiát is jelöl, az alacsonyabb rendű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb rendű jogszabállyal.
A teljes jogalkotási folyamat részletes áttekintése terjedelmi okok miatt itt nem lehetséges. Így fókuszáljunk most a legmagasabb szintű jogszabályra, a törvényre.
Törvényt csak az Országgyűlés alkothat, és ugyanez igaz a módosítására is. Ehhez azonban szükséges, hogy egy új törvény vagy meglévő törvény módosítására indítvány érkezzen a Parlamenthez.
A törvénykezdeményezés joga azt jelenti, hogy az erre jogosultak egy törvényjavaslatot nyújtanak be. Ez azonban még nem azt jelenti, hogy a benyújtott javaslatból tényleg mindenkire kötelező szabály születne. A törvényhozási folyamat során ugyanis a javaslat alakul, formálódik, változik. Ekkor tehát még nem lehet biztosan tudni, hogy mi is lesz belőle. Sőt azt sem, hogy valóban törvénnyé válik-e.
A Parlament a sok előkészítő munka után szavazással dönti el, hogy egy-egy törvény megszületik-e, és ha igen, milyen formában. Az Országgyűlés törvényelfogadása azonban még mindig nem jelenti, hogy másnaptól már új előírásokat kellene követnünk.
Mikor válik a törvény valóban törvénnyé?
A törvény csak akkor „válik élessé”, ha azt a köztársasági elnök is aláírja, elfogadja és kihirdetik a Magyar Közlönyben.
Ekkor tehát már valóban tudhatjuk, hogy mi is az új jogszabály, melyet ismernünk és adott esetben alkalmaznunk kell. De még ekkor sem holnaptól! Hogy miért?
Mikortól kell követni egy törvényt?
Egy törvényt akkortól kell betartanunk, hogy az hivatalosan hatályba is lépett.
Elképzelhető ugyanis, hogy egy-egy törvény a kihirdetést követően csak hónapokkal később lép hatályba, vagyis csak hónapokkal későbbi időponttól kell azt követnünk. Törvény írja elő ugyanis, hogy elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy az új előírás alkalmazására felkészülhessünk.
Összegezve elmondható tehát, hogy az új törvényekkel kapcsolatos híreket is nekünk, magunknak kell megfelelően értékelni, hiszen itt is igaz lehet, hogy „nem eszik olyan forrón a kását”. Nem arra biztatok senkit, hogy ne legyen tájékozott és legfőképpen felkészült, de mindezt ésszerűen érdemes tenni és a megfelelő, valóban pontos információk alapján a megfelelő időben!
Dr. Kocsis Ildikó
