A köztudatban szerződés alatt az írott dokumentumba foglalt megállapodást értik, amelyet a felek aláírnak. A jog azonban nemcsak az írott szerződést ismeri, szerződéskötés a más alakban is történhet. Milyen alakban lehet megkötni a szerződéseket? Mikor érvényes a szerződés írásba foglalás nélkül is? 

A szerződés alakja

A szerződés alakja alatt azt a formát értjük, amelyben a szerződést megkötik. A szerződés létrejöhet szóban, írásban, valamint ráutaló magatartással is.

A Polgári Törvénykönyvben nincs általános jellegű előírás arra vonatkozóan, hogy a szerződéses nyilatkozatokat írásban kell megtenni. Tehát főszabály szerint nincs akadálya annak, hogy a felek szóban kössenek szerződést.

Ha a felek a szerződés lényeges feltételeiben megállapodnak, a szerződés akkor is létrejön, ha a felek azt nem foglalták írásba. Természetesen a felek a szerződést a visszaidézhetőség és bizonyíthatóság érdekében akkor is gyakran írásba foglalják, ha ezt jogszabály kötelezően nem írja elő.

A jogszabályok bizonyos szerződésekre kötelezően írásbeli alakot rendelnek. Írásban kell megkötni például az ingatlan adásvételi és ajándékozási szerződést, a lakásbérleti szerződést, a tartási és az életjáradéki szerződést.

Egyes esetekben a jogszabály az írásbeli alakba foglalás magasabb szintjét írja elő, és arról rendelkezik, hogy a szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Így például közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni a házassági vagyonjogi szerződést.

A szerződő felek maguk is rendelkezhetnek úgy, hogy szerződésüket meghatározott alakban kell megkötni.

Szerződéskötés ráutaló magatartással

Szerződést nemcsak írásban vagy szóban, hanem ráutaló magatartással is lehet kötni.

A ráutaló magatartás olyan tevékenység, amelyből arra lehet következtetni, hogy az adott személy a szerződést meg kívánja kötni.

Ilyen eset lehet például, ha valaki a szerződési ajánlatra nem tesz kifejezett elfogadó nyilatkozatot, hanem a felajánlott szerződéses szolgáltatás teljesítését fogadja el. Szintén ráutaló magatartással jön létre a közüzemi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, ha az érintett személy a szolgáltatást (például víz, gáz szolgáltatást) igénybe veszi.

A ráutaló magatartás nem tévesztendő össze a hallgatással és a tartózkodó magatartással. Ha valaki hallgat vagy tartózkodik valamely magatartástól, akkor minősülhet szerződést létrehozó nyilatkozatnak, ha a felek így állapodtak meg, vagy jogszabály kifejezetten így rendelkezik.

Szerződéskötés az alakszerűség megsértésével

Felmerül a kérdés, hogy mivel jár, ha a szerződést nem a jogszabály vagy a szerződő felek által előírt alakban kötik meg.

A kötelező alakiság megsértésével kötött szerződés semmis, azaz nem lehet annak alapján a szolgáltatást és az ellenszolgáltatást követelni.

Ha azonban a szerződést ennek ellenére teljesítik, akkor az alaki hibás szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. Kivételt képeznek azok a szerződések, ahol a jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul. Ez utóbbi szerződések esetén a teljesítés nem orvosolja a kötelező alakiság megsértése miatti érvénytelenséget.  A feleknek természetesen arra is van lehetőségük, hogy az érvénytelenséget észlelve, azt kiküszöböljék azzal, hogy a szerződést megfelelő alakba foglalják.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: