Milyen alakban lehet szerződést kötni?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog

A köztudatban szerződés alatt az írott dokumentumba foglalt megállapodást értik, amelyet a felek aláírnak. A jog azonban nemcsak az írott szerződést ismeri, hanem a más alakban kötött szerződéseket is. Milyen alakban lehet megkötni a szerződéseket? Mikor érvényes a szerződés írásba foglalás nélkül is? 

A szerződés alakja

A szerződés alakja alatt azt a formát értjük, amelyben a szerződést megkötik. A szerződés létrejöhet szóban, írásban, valamint ráutaló magatartással is. A Polgári Törvénykönyvben nincs általános jellegű előírás arra vonatkozóan, hogy a szerződéses nyilatkozatokat írásban kell megtenni. Tehát főszabály szerint nincs akadálya annak, hogy a felek szóban kössenek szerződést. Ha a felek a szerződés lényeges feltételeiben megállapodnak, a szerződés akkor is létrejön, ha a felek azt nem foglalták írásba. Természetesen a felek a szerződést a visszaidézhetőség és bizonyíthatóság érdekében akkor is gyakran írásba foglalják, ha ezt jogszabály kötelezően nem írja elő.

A jogszabályok bizonyos szerződésekre kötelezően írásbeli alakot rendelnek. Írásban kell megkötni például az ingatlan adásvételi és ajándékozási szerződést, a lakásbérleti szerződést, a tartási és az életjáradéki szerződést. Egyes esetekben a jogszabály az írásbeli alakba foglalás magasabb szintjét írja elő, és arról rendelkezik, hogy a szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Így például közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni a házassági vagyonjogi szerződést.

A szerződő felek maguk is rendelkezhetnek úgy, hogy szerződésüket meghatározott alakban kell megkötni.

Szerződéskötés ráutaló magatartással

Szerződést nemcsak írásban vagy szóban, hanem ráutaló magatartással is lehet kötni. A ráutaló magatartás olyan tevékenység, amelyből arra lehet következtetni, hogy az adott személy a szerződést meg kívánja kötni. Ilyen eset lehet például, ha valaki a szerződési ajánlatra nem tesz kifejezett elfogadó nyilatkozatot, hanem a felajánlott szerződéses szolgáltatás teljesítését fogadja el. Szintén ráutaló magatartással jön létre a közüzemi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, ha az érintett személy a szolgáltatást (például víz, gáz szolgáltatást) igénybe veszi.

A ráutaló magatartás nem tévesztendő össze a hallgatással és a tartózkodó magatartással. Ha valaki hallgat vagy tartózkodik valamely magatartástól, akkor minősülhet szerződést létrehozó nyilatkozatnak, ha a felek így állapodtak meg, vagy jogszabály kifejezetten így rendelkezik.

Az alakszerűség megsértésével kötött szerződés

Felmerül a kérdés, hogy mivel jár, ha a szerződést nem a jogszabály vagy a szerződő felek által előírt alakban kötik meg. A kötelező alakiság megsértésével kötött szerződés semmis, azaz nem lehet annak alapján a szolgáltatást és az ellenszolgáltatást követelni. Ha azonban a szerződést ennek ellenére teljesítik, akkor az alaki hibás szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. Kivételt képeznek azok a szerződések, ahol a jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul. Ez utóbbi szerződések esetén a teljesítés nem orvosolja a kötelező alakiság megsértése miatti érvénytelenséget.  A feleknek természetesen arra is van lehetőségük, hogy az érvénytelenséget észlelve, azt kiküszöböljék azzal, hogy a szerződést megfelelő alakba foglalják.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége

  • Címünk: 1094 Budapest, Ferenc körút 39. IV/1.
  • Telefon/Fax: 06-1-266-66-21
  • Mobil: 06-30-692-93-92
  • E-mail: info(kukac)kocsis-iroda.hu
  • Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.