A köztudatban szerződés alatt az írott dokumentumba foglalt megállapodást értik, amelyet a felek aláírnak. A jog azonban nemcsak az írott szerződést ismeri, szerződéskötés a más alakban is történhet. Milyen alakban lehet megkötni a szerződéseket? Mikor érvényes a szerződés írásba foglalás nélkül is?
A szerződés alakja
A szerződés alakja alatt azt a formát értjük, amelyben a szerződést megkötik. Egy szerződés létrejöhet szóban, írásban, valamint ráutaló magatartással is.
A Polgári Törvénykönyvben nincs általános jellegű előírás arra vonatkozóan, hogy a szerződéses nyilatkozatokat írásban kell megtenni. Tehát főszabály szerint nincs akadálya annak, hogy a felek szóban kössenek szerződést.
Ha a felek a szerződés lényeges feltételeiben megállapodnak, a szerződés akkor is létrejön, ha a felek azt nem foglalták írásba. Természetesen a felek a szerződést a visszaidézhetőség és bizonyíthatóság érdekében akkor is gyakran írásba foglalják, ha ezt jogszabály kötelezően nem írja elő.
A jogszabályok bizonyos szerződésekre kötelezően írásbeli alakot rendelnek. Írásban kell megkötni például az ingatlan adásvételi és ajándékozási, a lakásbérleti, vagy a tartási és az életjáradéki szerződést.
Egyes esetekben a jogszabály az írásbeli alakba foglalás magasabb szintjét írja elő. Ekkor arról rendelkezik, hogy a szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Így például közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni a házassági vagyonjogi szerződést.
A szerződő felek maguk is rendelkezhetnek úgy, hogy szerződésüket meghatározott alakban kell megkötni.
Szerződéskötés ráutaló magatartással
Szerződést nemcsak írásban vagy szóban, hanem ráutaló magatartással is lehet kötni.
A ráutaló magatartás olyan tevékenység, amelyből arra lehet következtetni, hogy az adott személy a szerződést meg kívánja kötni.
Ilyen eset lehet például, ha valaki a szerződési ajánlatra nem tesz kifejezett elfogadó nyilatkozatot, hanem a felajánlott szerződéses szolgáltatás teljesítését fogadja el. Szintén ráutaló magatartással jön létre a közüzemi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, ha az érintett személy a szolgáltatást (például víz, gáz szolgáltatást) igénybe veszi.
A ráutaló magatartás nem tévesztendő össze a hallgatással és a tartózkodó magatartással. Ha valaki hallgat vagy tartózkodik valamely magatartástól, akkor minősülhet szerződést létrehozó nyilatkozatnak, ha a felek így állapodtak meg, vagy jogszabály kifejezetten így rendelkezik.
Szerződéskötés az alakszerűség megsértésével
Felmerül a kérdés, hogy mivel jár, ha a szerződést nem a jogszabály vagy a szerződő felek által előírt alakban kötik meg.
A kötelező alakiság megsértésével kötött szerződés semmis. Azaz nem lehet annak alapján a szolgáltatást és az ellenszolgáltatást követelni.
Ha azonban a szerződést ennek ellenére teljesítik, akkor az alaki hibás szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. Kivételt képeznek azok a szerződések, ahol a jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul. Ez utóbbi szerződések esetén a teljesítés nem orvosolja a kötelező alakiság megsértése miatti érvénytelenséget. A feleknek természetesen arra is van lehetőségük, hogy az érvénytelenséget észlelve, azt kiküszöböljék azzal, hogy a szerződést megfelelő alakba foglalják.
Dr. Szabó Gergely
